Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 3. szám

vangélikusok közeledünk a Közösséghez, és nem mint magyarok, sohase lehet megtalálnunk a közös nevezőt. Ez az, a vallást a felekezettel, a felekezetet pedig az egyéni azonossággal való összekeverés, ami sokakat arra késztet, hogy a Közösséget is újabb felekezetnek fogják fel, pedig mi sincs távolabb a valóságtól.

K« Ha a Közösség nem felekezeti, miért utal az alkotmányának egyik pontja Dávid Ferencre és a magyar unitáriusokra?

Ft Ezt az utalást kifogásolják egyesek, s kifogásuk épp a fentiek alapján érthető. Mert az alkotmány, miután a 2.3« pontban világosan megállapítja, hogy "magyar hagyományok alatt a Magyar Baráti közösség a magyarság minden vallási es vallási—kulturális hagyományát érti es nem szorítkozik egyetlen • . . történelmi magyar íelekeset hagyományaira, sem mindezen felekezetek hagyományainak összességére," mindjárt hozzáteszi! "Mindezek előrebocsájtása után a Magyar Baráti Közösség lerója különleges háláját azon tanítások iránt, melyek a mártírhalált halt David Ferenctői és követőitől erednek, akik a magyar unitárius egyházakat Magyarországon és Erdélyben megszervezték és akik négyszáz éven át — gyakori viszontagság és olykor keserves üldözések közepette -- szüntelenül ugyanazokért a fennkölt elvekért küzdöttek, melyeket lényegében a Magyar Baráti Közösség is magáénak vall." Ez egyesek szerint ellentétben van az első mondattal. Az ellentét azonban csak látszólagos.

Ki Miért csak látszólagos?

Ft Minden alkotmány szükségszerűen tömör és vázlatos, nem lehet benne hosszú magyarázatokra kitérni. A szöveget interpretálni kell, a helyes interpretációjához pedig tudnunk kell a szavak, mondatok pontos jelentését. így van ez esetünkben is. A fenti mondatban sehol sem az áll, hogy a Közösség unitárius, mégis a szó puszta emlitése felekezeti hangúnak tűnik azoknak, akik nem tudják, hogy e felekezetűnk megemlítése a garancia éppen arra, hogy a Közösségből ne lehessen felekezet.

Kt Mi hát a jelentősége a magyar unitárius vonatkozásnak?

F* A magyar unitáriusok megemlítéséhez az un. "keresztény probléma" vezetett, erre kerestünk megoldást saját múltúnkból, vallástörténetünkből meritve.

Kt Mit értsünk keresztény problémán?

F: Mint már láttuk, a legtöbb magyarnak a vallás felekezetet jelent, méghozzá az esetek többségében ortodox keresztény felekezetet: katolikust, reformátust, evangélikust. A Közösség viszont magyar vallásos alapokon áll, "magyar hagyományok alatt . . . a magyarság minden vallási és vallási—kulturális hagyományát érti." Ezek a vallási és vallási—kulturális hagyományok azonban többnyire valamelyik ortodox keresztény felekezetűnkhöz fűződnek. A "keresztény probléma" tehát röviden ezt hogyan viszonyuljunk rendkívül gazdag keresztény hagy Ománjainkhoz? Átmentsük-e ezt a hagyományt az átfogó magyar vallásosság—vallásos magyarság számára, sha igen, hogyan? Nem egyszerű feladat, gondoljuk csak meg. Mi a három kínálkozó lehetőség közül a legnehezebbiket választottuk: hittételeinkben teljesen újat kreáltunk, másrészt viszont megőriztük azt a vallási—kulturális tartalmat, ami nélkül üres filozofálás lenne minden erőfeszítésünk.

K: Mi lett volna a két másik megoldás?

F: Teljes szakítás a múlttal, vagypedig valamelyik keresztény fele22