Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 3. szám
Beszelgetes Éltető J. Lajossal Ki A Magyar Baráti Közösségről az a hír járja egyes körökben, hogy újabb felekezetet óhajt képezni, tovább forgácsolva ezáltal a szórványmagyarság sorait. Mi az állásfoglalástok ezzel a váddal szemben? Ft Aki ilyent állít nem ismeri, vagy félreismeri az MBK célkitűzéseit, alkotmányát* Nem lehet felekezeti az a szervezet, ami — hogy az alkotmányából idézzek -- "nem támogat egyetlen merev hittételrendszert sem és tagjait sem kötelezi arra, hogy tagságuk feltételéül bármilyen dogmát elfogadjanak." A Közösség nemesakhogy nem tekinti magát felekezetnok, de külön pontban garantálja minden kötelékébe tartozónak azt a jogát, hogy bármely más szervezetnek, igy^szervezett vallásfelekezetnek, egyháznak is, tagja legyen. Mindebből pedig éppen az következik, hogy az MBK-ban találkozhatnak, vallásos alapon, mindazok a magyarok, akiket felekezeti hovatartozásuk vagy sehovatartozásuk egymástól elválaszt. Ki Magyar ökumenikus mozgalom tehát? Fi Ha e szót népszerű használata szerint fogjuk fel, az, de annál több. Én nem vagyok hive ennek a kifejezésnek, már^ eredeti görög jelentése miatt sem (a föld összes lakóira vonatkozó egyetemességet fejezi ki), de különösen hagyományos, keresztény, egyházi értelmezésében nem. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint "ökumenikus"i "a keresztény egyházak egyesítésére törekvő." De bármennyire szép cél lenne ez magyar felekezeteinkre nézve is, meg kell értenünk, hogy mi nem magyar katolikusokat, magyar reformátusokat, evangélikusokat, unitáriusokat stb. óhajtunk magyar-nyelvű, keresztény közösségbe öszszefonni, hanem magyarokat, magyar vallásos közösségbe, felekezeti hovatartozásukra való minden tekintet nélkül. Nagy különbség. Az ökumenikus mozgalmak négyszáz esztendeje sikertelenek? egy bizonyos fokú felekezetközi détente-on túl nem mutatnak. A mi vállalkozásunk nem a felekezetek falói közelíti meg a vallás kérdését, hanem a magyar népiség-nemzetiség átfogó koncepciója felól s a keresztény ökumenizmu8 buktatóit igy remélhetőleg elkerülhetjük. Ki Milyen buktatókra gondoltok itt elsősorban? Fi Elsősorban azokra, amik az emberekbe beleprogramozott felekezeti azonosságtudatból adódnak. Minden egyház, felekezet egyben hűségközösség is a legtöbb követője számára, különösen a hagyományaikhoz erősen ragaszkodó magyarok számára. A legtöbb magyar laikus — azaz, teológiailag képzetlen — templomjáró nem elvont értelemben vallásos, keresztény, hanem konkrétan, felekezetében. Érdemes rámutatni a magyar és az angol nyelvben visszatükröződő gondolkodásbeli különbségre, ami nekem már gyermekkoromban feltűnt* azt, hogy "milyen vallásu vagy" nehezen tudnám angolul kifejezni, mert hacsak nem a kereszténységen kívüli vallások követőire gondolok, eszembe se jutna mást kérdezni, mint "what denomination are you affiliated with," vagy amerikai egyszerűséggel: "what church do you belong to" — melyik egyháznak vagy a tagja? Magyarul katolikus, református, evangélikus vagyok. mint ahogyan azt mondom: német, lengyel, magyar vagyok. Az azonosság teljes tehát, sarai kultúránkban természetesnek tartjuk, hogy "vallásunkhoz" — felekezeti hovatartozásunkhoz — ragaszkodnunk kell. És ez nem okvetlen elítélendő erkölcs. Csakhogy magától értetődik, hogy ha mint katolikusok, reformátusok, e-FELEKEZET~E A MAGYAR BARÁTI KÖZÖSSÉG? 21
