Itt-Ott, 1975 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 3. szám

-- Mért van az, hogy Bartók zenéje mégis oly nehéz? Sem kora, sem a jelen nem kedveli túlságosan Bartók szerzeményeit, mi ennek az oka?

— Bartók zenei nyelvezetével túlhaladta korát, s majdnem a mi korunkat is. Uj harmóniákat, merész akkordokat és olyan hangzatkötéseket használt, melyek nem a nyugati zene dur-moll kettősségéből nőttek ki, hanem a népi muzsika sajátos hangvilágából. Természetesen az uj zene ritmusképletei is lényegesen különböztek a klasszikus muzsika ütemétől. Ez az ami a fülnek különös és újszerű, nehezebben elfogadható.-- Ha még a tömegeket nem is hóditotta meg Bartók zenéje, a nemzetközi hangversenydobogókon azonban óriási sikereket könyvelhet el. Hogy mást ne emlitsek, 1971-ban Bartók összes Müvei /hanglemez/ az Académie du Disque Francais Nagydiját nyerte. Zeneszámai igen közkedveltek a világ hangversenytermeiben.

— Igen, ama embere már jobban megérti Bartók alkotó géniuszát.

— Visszatérve a vezérvonalunkhoz, merre járt tanár ur Amerikában Bartók útját követve?

— New-Yorkban megkerestem egykori lakóhelyét. Közelében van a Metropolitan és a Lincoln Center, ahol ezen a héten háromszor is szerepelnek Bartók remekművei a hangversenydobogón. Innen alig néhány lépésnyire állaház, ahol utolsó éveit töltötte betegeskedve, valamint utolsó szerzeményeit komponálta, a 3. Zongorakoncertet és a Brácsaversenyt, amit már befejezni sem tudott.

— Talált a tanár ur bármi utalást a házon, hogy az Bartók utolsó lakhelye volt, esetleg emléktáblát a falon?

— Sajnos nem. Az ott élő magyar ifjuság és vezetőik már elhatározták az emléktábla felállítását, és felavatására aLongviewben élő Serly Tibort szándékozzák felkérni, aki Bartók postáiumus müveit befejezte.

— Ez örvendetes hir. 1975 szeptemberében lesz Bartók halálának 30 éves évfordulója, ez alkalomra az emléktábla leleplezése épp aktuális lenne. Találkozott a tanár ur Serly Tiborral mióta Amerikában van?-- Igen, Longviewben találkoztunk, s elbeszélgettünk különböző zenei kérdésekről, és természetesen Bartókról. Meglepődtem azon, hogy milyen sok Serly-szerzemény pihen kéziratban. így előadásuk szinte lehetetlen, pedig mindenütt a világon, Magyarországon is szivesen bemutatnák azokat. Vajon nem keliene-e felujitani egy régirégi szokást, hogy a város előkelőségei, mintegy mecénások, vállalnák egy-egy zenemű kottakiadását, hiszen Bach, Beethovan müvei is gyakran ilyen utón jelentek meg, s a zenevilág mindenkor hálás azoknak, akik a jó muzsika terjedését elősegitik és támogatják.-- Ez igy igaz is, csupán a mecénásokat nehéz megtalálni!

•— Keresni kell, s erre a legjobb módszer: felkelteni a zene iránti érdeklődést. Kedvet, "étvágyat" teremteni a jó zene istápolásához .

— Merre járt még a tanár ur, és mit tapasztalt a zenetanár szemével illetve fülével az itt élő magyarok között?-- Az amerikai magyar ifjúság nyári cserkésztáborában 400 fiatalnak tanítottam népdalokat és népi játékokat. Jó a hallásuk és kiejtésük, tapasztalatom szerint könnyen, gyorsan tanulnak. Bartók gyűjtéseit mindenütt igen szépen éneklik, még az itt született kismagyarok is.

— Mit tapasztalt a hangszeres játékok területén?

— A cserkészek példamutató munkát végeznek ezen a téren. Legelterjedtebb a furulya, de előfordul citera és hegedüjáték is.

12