Itt-Ott, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 3. szám
rétegei nem tékozolták szellemi és alkotó erejüket az egymás elleni harcra, mert mindenki egy cél szolgálatába^ állitotta erejét — a nemzet függetlenségét és történelmi egységét^biztosítani. Ezt a célt eltérő módon, különböző eszközökkel és jónak tartott keretekben szolgálták úgy, hogy a tőlük eltérően menetelő honfitársaik igyekezeteit ne gátolják. De soha senki nem követelte meg a többi magyartól, hogy az ő zászlója alá sorakozzanak. Eszébe sem jutott még a szélsőségen járóknak sem, hogy ebben az adottságban a nemzet egységét tagadásba vegyék. Mivel indokolható az a partikuláris kivánság, amit némelyek hangsúlyoznak, hogy a határon kivül levő, a világtájakon szétszórt magyarság egységes legyen? Kérdezhető; miben? Gyakran hallott válasz; "Csatlakozzanak hozzánk . . . mert mi nem tartjuk^jó magyarnak azokat, akik nem értenek velünk egyet." Ilyenféle kijelentésekkel találkoztunk odahaza is néha. A mai világ haladásának adottságait, a oolitikái és ideológiai kíféjlődesékét ismerő,' kellő kulturfokot elért egyének az ilyen követeléseket a középkor szükreszabott életszabályaihoz sorolják. Amint említettük, sokrétű de egységes célt szolgáló volt nemzetünk ezer éven át, de még a történelmi katasztrófák idején is,^ ilyen a nemzet adottsága odahaza ma is és nem lehet más a kintlevő magyarság képe sem. bem szabad panaszkodni amiatt, hogy egyes honfitársaink jobboldaliak, baloldaliak, opportunusok, árulók (mert ilyenek mindenkor voltak), kétlakiak, ideológiailag, vallásilag determináltak, morálisan elferdültek, elszegényedtek vagy meggazdagodtak. Ez az élet útja a mai világban. De tisztában kell lenni azzal, hogy bármilyennek látjuk őket, mindannyian tagjai a magyar nemzetnek —, akár szülőföldünkön élnek, akár pedig letelepedési helyük szerinti országokban. Ebbe az egységbe tartoznak azok is, akiket az erkölcs útjáról letért hatalmak idegen uralom alá tettek. Individuális megitélés szerint osztályozhatjuk honfitársainkat bárhova, mindannyian el nem választható részei annak a többezeréves magyar^nemzetnek, amelynek mi is fiai vagyunk. Nézetünk szerint a mutatkozó szétágazások ellenére a magyar nemzet mais egységes egész (úgy mint volt), csak részei a kaleidoszkóp képei szerint megtalálhatók a Haza határain belül vagy kivül. Es ha az egyes részeket tárgyilagosan vizsgáljuk, kitűnik, hogy az ideológiailag legtávolabb levő csoportok is azt az egy célt szolgálják, amit a többi összes részei a nemzetnek. Rá kell jöjjenek arra, hogyha kitűzött célt nem tudják hatásosan munkálni mindaddig, mig energiájuk teljességét nem a nemzet ellenségei, hanem a velük egy sorsban levő nemzettársaik ellen forditják. Egy a cél, egy legyen a felismerés. A leghatározottabban állitom, hogy a nemzeti egységnek mindenki tagja, még azok is, akik (nézetünk szerint) nem jó magyarok. A nemzettestnek nemcsak egészséges, de beteg részei is vannak. így volt ez ezer éven^át és igy tarthattuk fenn Hazánkat mindaddig, amig a hatalmak erkölcsi züllése nem ment odáig, hogy ezeréves országok területét és lakosságát egymástól erőszakkal elválasztották. De tévedés lenne ebből azt a következtetést levonni, hogy akik bármilyen idegen^uralom alá kerültek, azok már történelmi országunk számára számításon kivül vannak. A történelem törvényszerűsége alapján ezeréves Hazánk népei és egyedei ma is ősi nemzeti egységünkbe tartoznak, bármilyen uralom fékezi akaratuk nyilvánitásában, avagy a világ bármely országának lettek jogilag tagjai. Tudatukon nem változtat a különféle szisztémák és politikai rendszerek tanitása sem. A lelkek mélyén él a történelmi igazságtevés reménye és ezt a lelki 15
