Itt-Ott, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 5. szám

nk azok, melyek a magyar népi kultúrához kapcsolódnak. A kórusok és tánccsoportok pótolhatatlan szerepet játszanak a közösségi Ízlés nevelésében, megadják a műveltségi alapot a tömegnek és az igényesebbnek egyaránt s rá — mint biztos alapra — építhetik a kevesek a magyar maga.skultura. iránti igényüket, mostoha, körülmények között virágozták ki ezek a csoportok is? mai népszerűségüket sok nehézség előzte meg. Mivel a kommunista rezsim a népi kultúrát támogatja,, az emigráció elutasító politikai véleményt formált róla. Ez egy másik jelensége a 48-6?-es köz jogi vita mai párhuzamának. A népi kultúra politikai ellenfelei arra nem is gondolnak, hogy ez az örökség hosszú századokkal előzi meg a.kommunizmus jelentkezését, sőt szublimált, vagy csökevényes formában évezredes hagyományokat is őriz. A népi kultúra lelkiségünk tudatalatti térképe. De az ellenfelek sohasem bocsájtották meg a nagy ikerpárnak, hogy Bartók rosszkor emigrált, Kodály pedig nem emigrált akkor, amikor kellett volna. Kodályt az 50-es évek elején dipi körökben még sokfele mint^ "vörös ^Kodályt" emlegették. Akkoriban még nem szivárogtak ki a. róla kerengő, makacs magyarságát bizonyító anekdoták. Jól emlékszem az 1952-es saupa.ulói március l5-iki ünnepélyre. A műsorban -- ottani cserkészvezetők, frissen alakult énekkarunk bemutatkozásaként — Kodály kórusdalokat énekeltünk. Mikor az énekszámok be jelentésénél Kodály nevét említettük, a közönség tagjai közül többen felálltak és hangos tiltakozással kivonultak. Népi kultúránk szeretete, Bartók-Kodályhoz és kulturális forradalmukhoz való ragaszkodás, falukutatóink irodalmával való foglalkozás, Veres Péternek Péter bácsiként való emlegetése, az ugyancsak otthonmaradt Németh Lászlónak, Illyés Gyulának magyar géniuszként való tisztelete —kérdezés nélkül maga. után vonta akkoriban a. baloldali, rózsaszínű osztályzást. Legjobb esetben a. "naiv, félrevezetett társutas" megbélyegzés dukált. Elgondolkoztató, hogy ugyanekkor otthon hasonló szellemi magatartásért a nacionalista.,^ jobboldali stigma járt ki s Rákosiék alatt ez nem csupán rosszaié hümmögést jelentett.

A magyar ^népi kultúra fokozatos emigrációs népszerűsítéséhez két tényező járult hozzá. Az oroszlánrész a cserkészmozgalom hervadhatatlan érdeme. Nemzedékek nőttek fel a népdal szeretetében. Ma három magyar zenei szub-kultura virágzik a szétszórtságban? a. régi magyarok cigányzenés világa békésen együttél a dipik operett- és müdalnosztalgiajavai s árnyékukban szépen erősödik a népdal. Sajnos a népiségnek társadalmi-kulturális mozgatóerőként- való vállalása., az önvizsgálat igénye, a magyar sorskérdéseknek a népi szolidaritás tükrében való vizsgálata., a népiség gondolatának magyar világnézetté való fejlesztése a cserkészet körében fokozatosan elsorvadt. Korábbi virágzása idején olyan ha jtásai is voltak, mint Illyés Fáklya.lángjának, vagy Németh László Galileijének és Széchenyijének bemutatása,, cserkész kezdeményezések nyomán.

A magyar népi kultúra, emigrációs népszerűsítésének másik jelentős tényezője a < iagyar ^Népi^Együttes volt. Az együttes külföldi'sikerei a. nemzeti büszkeség előtt végül is szalonképessé tették az ügyet. De az emigráció közvéleményének jelentékeny része a mai napig nem ismerte fel a tényt, hogy a népi kultúrához való ragaszkodásban népünk életösztöne jelentkezik,történelmünk legnehezebb próbatételének idején. Az élet-halál harcban a legmélyebb .gyökereket óvja féltő gonddal. S aki ezt nem érti, annak falrahányt borsó Jancsó Adrienne minden .szava, Illyés Gyula minden sora, Sütő András izes .igéi és Szervátiusz fába faragott, néma. jajkiáltása. A népi gyökérhez való ragaszkodás otthon, kisebb-nagyobb hullámzások után ma. egyre erőteljesebb. Örvendetes jelenség ez, hiszen akkor tapasztalható ez a

15