Itt-Ott, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 1. szám

gyalui, a gyergyói és csíki havasok tündöklő fehérsége világítja meg utunk. A Maros, a Szamos és a hármas Körös ütemére ver szivünk. Amerre ok fordulnak, Nyugat felé, arra fordulunk mi is. Útjuk ma­gyar folyók felé, nyugatra vezet, mint a mi utunk is. Fájdalmunk és gondunk a nagy magyar életnek egy részlete * Erdély. Parancsunk ennek a részletnek -- csak általunk ismert -­­külön törvényei szerint élni és cselekedni. Egy test és egy lélek vagyunk Erdéllyel. Sorsa a mi sorsunk, végzete a mi végzetünk, mert igy rendelte ezt az Úristen! Szanyi János (Ottawa, Ont.Jí AZ UJ NEMZEDEK ES A TÖRTÉNELMI MAGYARORSZAG ^Eveken keresztül nagyon keveset beszéltek a magyar fiatalok a történelmi Magyarország fogalmáról és a Kárpát-medencéről, mint po­litikai egységről, A kérdést az ország helyzete időszerűtlennek, s a politikai közélet mindennapjai régmúltnak, és élettelennek hazud­ták, s a teljesen egységesített propaganda gépezet már csak Nagy- Magyarország fölemlitéset is szellemi igénytelenségként, reakciós, fél-feudális sovinizmusként, délibábos magyarkodásként bélyegezte meg. . Kezdetben, a hatvanas évek során behatoló s terjedni kezdő avantgardisztikus, modernista gondolatok is illően keretezték ezt a képletet, hangsúlyozottan individualisztikus, vagy elvont általános­ságként kezelt kérdések kozmopolita szellemével. Saz/Jtazni indult fiatalok Hegyeshalomnál, Szobnál, Záhogynál, Lökösházánál s^Röszkénél a jelenlegi magyar határt átlépve, gyakran értelmükkel, érdeklődésükkel is idegen országba léptek. Tanultak pedig ők is magyar irodalmat, történelmet s nagyon sokszor találkoz­tak olyan városok neveivel, melyeket hiába keresnének Magyarország jelenlegi térképén, de az iskola vigyázott arra, hogy ezek a nevek ne azonosul janak cselekvőén Bratislava, Növi Sad, Eisenstadt, Oradea, Uzsgorod stb. neveivel, A napi politika és a történelmi tudat közötti hidépitésre is hivatott iskolarendszer csak zavaros vizet öntött az árokba, melyet a kettő között az uralkodó politikai rend egyre mélyebbre ásott. Az utóbbi évek sorozatos tantervi reformja során csökkent az alap­vető, tudatformáló tárgyak, az irodalom, a történelem súlya és óra­száma s ugyanakkor a tantárgyak struktúrája is fokozatosan átala­kult. Ilymódon egyre zsugorodott a régebbi történeti korszakokra fordított^idő és energia. ^ Nem az anyag maga, hanem egyes-egyedül a "nevelési cél" szelektált és szelektál még ma is a tananyagban. Bizonyos fejezetek elhanyagolásával az iskola tantervében szétsza­kította a magyar állam és kultúra történeti folytonosságát s csak tudatosan kiválasztott kockáit vetítette és vetíti, az egész film helyett, a tanulók tudatára. Ezért válhatott a Kárpát-medence po­litikai egységének fogalma archaikus képtelenséggé sok magyar fiatal gondolkodásában, legalábbis látszatra, a mindennapi gondolkodás felszínén, s csupán átmenetileg. Hogy egy nép lemondjon jelenéről, meg kell fosztani történelmétől,^történelmi öntudatáról, szembe kell fordítani múltjával, vaay tán még célszerűbb elfeledtetni vele azt. 3 a nemzeti közössegtudat kivágott fája helyén, a gondos ker­tészek nyomán ott szürkül máris a csoporttudat mindenki más felé gyanakvást forditó tüskebokra, melynek satnya leveleire^ mint cement­por, fullasztón és sápadtan ráül az osztalyharc korlátoltsága. U- gyanakkor elesettre nyomorítaná a^propagandagépezet a nemzeti er­kölcsöt ,a nemzetről nagylelkűen levévén minden felelősséget leendő, 19

Next

/
Thumbnails
Contents