Itt-Ott, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 1. szám

fie csak leendő tetteiért. "Kis ország vagyunk, mi nem határozunk”-verődnek vissza az emberekben már belülről a betáplált mondatok, melyek _ugy kondicionálják akaratukat mint Huxley Szép u_j világ-a csecsemőinek agyát a kaszt-tudat tréningnek. Feloldani a^nemzet akaratát, ellenállóképességét,s a történelem összefüggéseiből kitépett tényeits az utóbbi évtizedek valóságát ellebbentve a kábult ^rtelem előtt, meggyőzni a népet, hogy mint a kis, Közép-Európa-i, sőt balkáni népek egyike, akárcsak azok, ő sem tud egyedül megmaradni, s szüksége van egy nagyhatalom óvó szárnyaira.

De a tehetetlenség érzetével beoltott nemzet, múltjáért, mint úgymond Európa legsötétebb nemzetiségi elnyomója, a kis, Közép- Európa-i, sőt ^balkáni népek durva rabságban-tartója, ugyanakkor meakulpázásra kényszerittetik.

Azonban a széthányt tények felkutatják önmaguk természetes öszszefüggéseit a tudat előhivó oldatában is. A Nap újat fordult a hatvanas évek végétől, s a következő évtized kezdetére félkeblet boritó, hatalmas nemzetiszinü szalagokkal kckárdázta fel a Március 15“ék tavaszváró magyar ifjuságát, s a vágyott tavasz igézete hivta a fiatalokat immár két évben is, 1972-ben s 73”ban az utcára a gumibotok elé,, a börtönt is vállalva. Egy nemzet ébredő, s meg nem tört generációjának mozdulatai voltak ezek. A többi "szocialista ország"-hoz viszonyított magasabb életszínvonal s a gazdagabb légkörben megizmosodott kultúra az uj nemzedéket rádöbbentették szunvnyadó képességeire} s a gazdasági felnövekvés, nyugtalan szellemi önmegfogalmazas-igeny mozgásra, tevékenységre, önmegvalósításra ösztönzött. S a végre elérhetőnek látszott politikai, gazdasági és szellemi szabadságra vágyó fiatalság már első lépéseivel beleütközött üvegcellája ha nem is látható, de érezhetően kemény falaiba. Avantgárdisztikus művészeti vállalkozások, sokszor velük együtt megjelenő politikai megnyilatkozások, folyóirat-kezdeményezések mind, vagy majdnem mind^ szétporladtak a rend bürokráciájának szikláin. S aztán a gazdasági gépezet meglendült karjai is csikorogva elelakadtak. Nem tisztították le róluk az elmúlt évtizedek rozsdáját, nem pótolták, nem pótolhatták a trianoni katasztrófával elveszített hiányzó alkatrészeket sem.

S a magyar ifjúság újra elindult^ azon az utón, az egyetlen valóságos utón, melyet 18^8 és 195^ ifjúsága végigjárt. A társadalmi, gazdasági ég kulturális forradalom csak mint a nemzetnek, mint egésznek szabadsága, szabad fejlődése valósulhat^meg. A magyar forradalmak tanúsába szerint a közösség eme fejlődése feltételezte a Kárpátok medencéjének politikai és gazdasági egységbe szervezését. Csak ezen az alapon volt elképzelhető bármilyen szabadon fejlődő államiság^Európa azon vidékén. 18^8 egyik első tette a két országrész, Erdély és a Királyság egyesítése volt, s igy tükrözték vissza 1956-ban Budapest lángjait az erdélyi s partiumi városok utcáin fellobbant tüntetések. ^ S a mai magyar fiatalság történelmi-politikai tudata sem áll, nem állhat meg az Alföld közepén felállított sorompóknál, az esztergomi hid csonkjánál.

Ugyanakkor ez a nemzettudat egy feladat tudata is, a felelősség tudata egész Közép-Európa jövőjéért} s a magyarság funkcióját mint & Kárpát-medence természetes s nemcsak földrajzi, hanem történelmi, gazdasági és kulturális súlypontjaként éli át. Az utóbbi években az ország korlátozott lehetőségei ellenére is újból vonzási magjává nőtt Európa azon tájának, s sorsa, mint korábban, úgy a jelenben sem választható el az egész egység sorsától. A magyar nemzeti érzés, a magyar forradalom mindig is magában hordozta ezt a multi-nacionalista (nem inter-nacionalista) jelleget. így hívták a

20

T