Itt-Ott, 1974 (7. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 3. szám
Soraim közléséért előre is köszönetét mondok (ne haragudjatok, hogy levelem ilyen hosszúra sikerült®) — szivélyes üdvözlettel? a magam, valamint a Magyar Szabadságharcos Szövetség sajtószolgálata nevében — Stirling György, Washington, D.C. TÁRGYILAGOSSÁG — MINT KÉTÉLŰ FEGYVER (Nyilt levél Dr. Nagy Károlynak) Az elmúlt héten több Írást hozott számomra a posta. ^Az egyik "irásmü" egy levél volt egy középiskolástól. A második irás is egy levél volt egy "felnőttebb" embertől. Mindkettő Erdélyből jött, magyarul Íródott s mindkettő hemzsegett a helyesírási hibáktól. Azután megérkezett a harmadik "irás," az ITT-OTT 197^» első száma, amiben szerencsém volt dr. Nagy Károly cikkét olvasni az anyanyelviről és a tárgyilagosságról. Az itt elmondandó összehasonlítás önként adódott. Dr. Nagy Károly aggódva Írja az ITT-OTTban (7*1» 26), hogy az emigráns sajtó nem tárgyilagosan és arányosan tájékoztat. Vonatkozik ez többek közt az Anyanyelvi Konferenciákról való híradásokra. Ez a vád persze a magyarországi sajtóra talán jobban ráillik, de erről később. Lássuk előbb, hogy N.K. önmaga tárgyilagos-e, ha már ezt ilyen szigorúan megköveteli másoktól? Biztos vagyok benne, hogy úgy külföldön mint Magyarországon sok-sok jóindulatú, egyszerű ember örül annak, ha tehet valamit anyanyelvünkért. Világos azonban az, hogy Magyarországon a rendszer állott az Anyanyelvi Konferenciák mögé s nekünk éles különbséget kell tenni a rendszer exponensei és a nép között. A Párt lobogójára tűzte a programot, de nagyon tudjuk, hogy a Párt minden lépése mögött — igy emögött is — politikai húzás rejlik. Mondjuk kis az Anyanyelvi Konferencia egy jó semleges "trójai faló"a Párt kezében. Nem az az érdekes, hogy mit mond egy-két akadémikus (ők talán valóban őszinték), az az érdekes, kinek a kezében van a hatalom s az, akinek kezében van: mit is akar? Alighanem mást, mint nyelvművelést. (Talán ezts kegyes szavakkal az anyanyelv "mezőnyén" behatolni a szivekbe s rábírni az eddig leköpött emigránsokat, hogy szépe - két, szimpatikus dolgokat írjanak a magyarországi rendszerről — pl. angolul.) Az anyanyelvnek külföldön is van sok művelője, de tudjuk, hogy az önzetlen, szorgos tanárok nagy többsége nem ment haza fecsegni, konferenciázni s elvből nem engedik útjukat megfizetni. Külföldön is vannak persze, akiket a politikai praktikák érdekelnek s az anyanyelvi konferenciáknak főleg a politikai aspektusa érdekel. Sinor Dénes (aki tudós létére sohasem vitázik) zavaros leveléből az derül ki, hogy őa "Hazafias Népfronttal" szeretne "testvér-mozgalmazni" itt kint. Gondolom, tegye ő ezt meg — egyedül. Elég öreg és tapasztalt hozzá. Dr. Nagy Károlynál a baj az,, hogy vizet prédikál, de . . .. Cikkében t.i. nem tárgyilagos. 0 is tudja jól a fenti tényeket, t.i., hogy Magyarországon az anyanyelvet politikai robbantószernek szeretnék használni a Nyugat-i magyarság felé. Azt is tudja, hogy az Amerika-i kontinensen, amely Európánál többszörösen nagyobb területű, kb. 1 millió magyar él teljesen szétszórva. Azt is tudja, hogy Erdélyben egy kis, kb. 102,000 km2 területen 2 millió magyar el, 1000 éve, pgy tömbben8 Csehszlovákiában, Jugoszláviában fél-fél millió magyar el, 1000 éve, egy tömbbenS S végül ezek a csoportok 3^
