Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
GALAMBOS IRBNEUS ATYA ÜZENETE AZ ITT-OTT BARÁTI KÖZÖSSÉGÉNEK ^ Ertavy-Baráth József interjúja Galambos atyával. Hangszalagelőadás, elhangzott a szeptember harmadik!, esti tábortűznél. G.I.I Mindenekelőtt a burgenlandi magyarság nevében szeretném az ITTOTT olvasótáborát és éló összejövetelét is üdvözölni. Ide tértem vissza pár évvel ezelőtt amerikai körutam után, ahová valamikor édesanyámat hivták tanitónak, hogy ezt a "legkisebb magyar kisebbséget'’ próbáljam egy kicsit összefogni, szolgálni. Ez a magyarázata annak, hogy részt vettem a debreceni Anyanyelvi Konferencián is, mint ennek a kisebbségnek a képviselője. Talán csak annyit, ha valaki nem tudnál Burgenland Nyugatmagyarországnak az a része, amely 1921-ben került Ausztriához, Sopron kivételével, amely népszavazással magyar maradt. Akkor kb. 250,000 volt lakosságának száma és ebből kb. 25,000 vallotta magát magyarnak. Ez persze rohamosan csökkent, hiszen nagyrészt tanitók, tisztviselők voltaki a második világháború idejére mindössze 10,000 maradt. Sajnos, mostanra ez i3 felére fogyott. Itt azonban mintha megálltunk volna az utóbbi években. Intenzív kulturmunka kezdődött az iskolákban, először az elemiben és három évvel ezelőtt megkezdtük a középiskolában is a magyar oktatást, népfőiskolákban a felnőttek számára is.__ Az egyesületi élet is kicsit pezsgőbbé vált, úgyhogy a legutóbbi években egy kicsit növekszik most a magyarok létszáma. Ehhez hozzájárult az is^ hogy Amerikából is telepszenek^le itt nyugdíjasok, ahol még "a levegő is magyar" és csak pár kilométerre vannak az Anyaországtól, ahová ha akarják, könnyen át is rándulhatnak. Röviden! ezeknek a magyaroknak az üdvözletét küldeném. É-B.J. I Csak egy kérdést! miben 'látod az amerikai és a^burgenlandi magyarok kapcsolatának kifejlesztését, ill. azt a lehetőséget, hogy ne egymástól függetlenül, egymásról semmit sem tudva éljenek tovább kisebbségben, vagy szétszórtságban? G.I.I Igen, ez a kérdés engem is megdöbbentett, hogy mig pl. az Egyesült Államokban és Kanadában olyan sok szó esik a többi magyar kisebbsé^ről—nyilván, ezek jóval nagyobb létszámúak* Felvidék, Erdély, Délvidék—addig alig beszélt valaki is arról a kisebbségről, amely az egyetlen a nyugati szférában és amelyik, éppen talán kicsisége folytán, mégiscsak rászorulna a jelentős magyar emigráció segítségére és támogatására. 2-B.J.I Milyen segítségre, támogatásra gondolsz? G.I.I Természetesen nem politikaira. Ha valaki irredenta vagy revizionista szólamokkal jönne, annak meggyűlne a baja a hatósággal. Ha tetszik, ha nem, tudomásul kell venni, hogy az ottani lakosság 90%-z nagyon jól érzi magát Ausztriában és osztráknak érzi magát. A hivatalos statisztika szerint 6,000 magyar él itt, a valóságban kb. a duplája a számuk. A népszámlálás ugyanis nem anyanyelvet kérdez, hanem az un. Umgangsspraohe-t. a használati nyelvet. Ez nyilván azoknál, akik hivatalban vannak, a német. Visszatérve a segítésre! ha pl. magyar tudósok^ magyar művészek európai útra jönnek, nem ,sajnálnák a^fáradságot ég Becsből vagy Grácból átugranának az un. ORSEGbe, Felsőőr, Alsóőr, 0rsziget vidékére, ahol immár ezer év óta él, ha mégoly csekély, de lelkes, magát S.3gfr&lynflK tartó magyarság, Kölcsönösen nagy élmény volna számukra a találkozás. 9! FÜGGELÉK
