Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
É-B.J.I Hallottam olyan mozgalomról, miszerint könyvtárakat szeretnétek felállítani Burgenlandban az ottani magyarok számára. G.I.t Igen. Egy könyvtár van, de sajnos meglehetősen elavult, régimódi. Most szeretnénk még meglevő és túlnyomóban magyar községekben—ezeknek öt a száma—ilyen kis modern magyar könyvtárat létesiteniés ezért egy nagyobb akciót szervezni a nyugati magyarok körében is. Ott bőven található jó könyv, szépirodalmi, történelmi és művészeti kiadvány, ami a mi idősebb és—mondjuk—ilyen beállitottságu magyarjaink számára nagyon kívánatos volna. Az egészen modern magyar könyveket nem is igen értenék meg és szivesen veszik a jókaiakat, mikszáthokat, mórákat (Móra különben abban a gimnáziumban tanitott, ahol magam is működöm). E-B.J.t Érdekes. Most volna-e valami üzeneted, vagy javaslatod, tanácsod arra vonatkozóan, hogy az ittottosok, a fiatal kinti nemzedék , amely előítélettől mentes, miféle módon szolgálhat ja a magyarnak való megmaradás ügyét, az adott viszonyokkal^ tekintetbe véve azt is, hogy ők jelentik a kapcsot a régi és a jövő nemzedék között? G.I.i Mindenekelőtt azt tudnám mondani, amit sokszor mondtam diákjaimnak is* először tájékozódjanak. Nyiltan és őszintén nézzenek szembe a tényekkel és tekintsenek a dolgok mögé is és így reálisan tájékozódva Ítéljék meg a helyzetet, mindenfele előítélet nélkül. Akkor lebomlik a sokrétű választófal és közelebb kerülünk egymáshoz. A másik pedig a személyes kapcsolatok, vagy ha ez nem lehetséges, levelezés utján is többmindent el tudunk érni. Már régen készülök írni, csakhát elfoglaltságom akadályozott ebben. Nekem főleg az tetszik az ITT-OTT hangjában, hogy ck is ilyen nyiltan és őszintén— ami valóban egyedül méltó az ifjúsághoz—tárják fel a problémákat. É-B.J.* Még egy kérdést engedj meg, Irén* Mi a véleményed az Anyanyelvi Konferenciáról, vagy az azzal kezdődő kapcsolatokról, amely nemcsak rokoni szinten van már meg, családok között, hanem onnan jönnek haza, innen mennek ki művészek, irók. Habár ez sok ellenállásba ütközik, mégis ez a folyamat megindult, létezik. Mi a véleményed, erősítsük ezt, gyöngítsük? Jó ez nekünk és kinek jó , kinek nem jó? Hol az ellenállás s mit jelent ez itt bent és külföldön? G.I. : Mint már említettem, abból a meggondolásból kiindulva vettem részt az első konferencián is, hogy a iegcsekélyebbszámu magyar kisebbséget képviseljem, amely azért maradt meg magyarnak a két világháború között is, mert kulturális kapcsolatban maradt az Anyaországgal} ezért viseltem el az igazságtalan támadásokat, amelyek sokszor barátaim részéről is értek s napvilágot láttak a különböző lapokban, nem ismervén a helyzetet, e^y-két szólamot felkapva és elferdítve. ^Nagyon vonakodva vettem reszt a második Anyanyelvi Konferencia előkészítő bizottságának ülésén most. Először, őszintén megvallva, le is mondtam a részvételemet, de aztán, éppen barátaim biztatására, mégiscsak eljöttem, ^azért, hogy itt is/iyiltan és őszintén feltárjam a nehézségeket. Vállalkoztam erre a háládatlan és nehéz szerepre és az előkészítő bizottság ülésén valahogy az advocatus diaboli szerepében tűnhettem fel, amikor valóban mindazt a nehézséget, ami az 92
