Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
és amelyek elvégzése után elkezdhetnék a koruknak és nyelvkésztiltségüknek megfelelő, fent leirt tananyagok tanulását. Az 1973-as anyanyelvi konferencia előkészítését is elkezdte az 1972- es augusztusi, kibővített ülés. Az időpontot 1973 július közepére javasolták a legtöbben. A konferencia helye még meghatározatlan. Többen ismét Debrecent javasolták, de több város felajánlotta, hogy vendégül látja a konferenciát. (Szóba került az is, hogy a következő, 1976-os konferenciát külföldön—esetleg Burgenlandban— lehetne megtartani.) A második anyanyelvi konferencia a tervek szerint műhely lesz, a külföldi magyar nyelv és kultúra tanításának, művelésének műhelye. E műhely részvevőiként a tanácskozások hozzászólói elsősorban a magyar nyelvi nevelés külföldi és hazai szakembereit, a magyar irodalom, zene és a kultúra többi ágának külföldi és magyarországi művelőit, terjesztőit javasolták. Minthogy a Magyarországgal szomszédos országokban is a kétnyelvűség körülményei között folyik a magyar nyelv és kultúra oktatása és művelése, a tanácskozás részvevői az ottani szakemberek bevonását is kívánatosnak tartották, hogy tapasztalatcserék folytán egymás pedagógiai és módszertani eredményeiből meríthessenek. A tanácskozás lehetővé óhajtotta tenni azt is, hogy mindazok az intézmények, társadalmi és egyházi szervezetek, amelyek részt kémek az anyanyelvi konferencia munkájából, képviselőiket saját költségükön elküldhessék. A második anyanyelvi konferencia programja a néhány beszámoló és előadás mellett elsősorban a gyakorlati pedagógia kérdéseivel fog foglalkozni. A tervek szerint addigra elkészül Frittman Lászlóné ABC-s könyve, valamint Dr. Szende Aladár és Dr. Ginter Károly készülő tankönyveinek-munkafüzeteinek-taneszközeinek legalább a fele, a tanitói kézikönyvekkel együtt (tehát a hat fokozat közül az első, harmadik és ötödik fokozat anyaga), esetleg sokszorosított formában. E taneszközök kipróbálásával a szerkesztők bemutató tanításokat tartanak majd magyarországi üdülésen részt vevő külföldi magyar gyermekek segítségével. A bemutató tanításokat a konferencia szakemberei kiindulópontnak használják ma jd pedagógiai, didaktikai, módszertani és egyéb ehhez kapcsolódó kérdések megtárgyalására, megvitatására. A konferencia tartama alatt kiállítást láthatnak majd a részvevők. A kiállítás anyagát a rendezők Magyarországon, a Magyarországot környező^országokban és Nyugaton kiadott magyar tankönyvekből, taneszközökből, gyermek- és ifjúsági irodalomból állítják össze. A konferencián helyet kapnak majd a magyar kultúra külföldi ápolásának-müvelésének különböző módozataival kapcsolatos megbeszélések, szakmai tapasztalatcserék is (pl. ifjúsági kulturális nevelés egyházi, cserkész, stb. keretekben! könyvterjesztés és művészi műsorok szervezése—mint pl. Püski Sándor könyv- és előadás-sorozat programja, stb.) A konferencia évében ünnepük Magyarországon Csokonai születésének két századik, Petőfi születésének százötvenedik évfordulóját. A konferencia irodalmi jellegű műsorai kapcsolódnak majd ezekhez az évfordulókhoz. Az 1970-es anyanyelvi konferenciával megindult a magyarországi és külföldi szakemberek közös munkája a külföldi magyar nyelv műveléséért, ápolásáért, megtartásáért. Ez az együttműködés az, ami az 1973- as anyanyelvi konferencia megtervezésénei is tapasztalható, és ez a közös, felelősségteljes, gondos szakmai munka az, ami mindenféle határokat áthidalva,a jövő magyarországi és külföldi magyar ifjúsága 78
