Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
egyetemi ösztöndíjakat 1971-ben hatan, 1972 nyarán öten vették igénybe. Ismét személyes látogatások és a programok tanulmányozása alapján egyrészt nagyobb számú igénybevételt, másrészt—a magas színvonalú előadássorozatmellett—gyakorlati tanítóképzést javasolnék a jövőben. C. A védnökség és előkészítő bizottság kézirat gyanánt negyedévenként megjelenő Tájékoztatóba elérte a 750-es példányszámot és igy egyre több külföldi magyar pedagógushoz jut el. ^ A tanácskozás részvevői javaslatai között szerepelt egy ^megfelelőbb cim alatti, igényesebb kiállításban történő megjelentetés és külföldi pedagógusok aktívabb részvétele tanulmányaikkal, cikkeikkel, híreikkel. D. A védnökség és az előkészítő bizottság felállított egy pedagógiai bizottságot, mely három tankönyvszerkesztő munkacsoportban megkezdte a külföldi magyar tananyagok kialakításának munkálatait. Ez utóbbi munkaprogram* a külföldi magyar tankönyvek-taneszközök megszerkesztése az, ami legmaradandóbban biztosíthatja majd a külföldi magyartanitás fejlődését. Ahhoz, hogy a tankönyvek tényleg betölthessék hivatásukat* a szerkesztők szaktudása mellett a helyzetismeret is elengedhetetlen. E helyzetismeretet megszerzendő, az Anyanyelvi Konferencia Előkészítő Bizottsága három szakembert küldött ki Amerikába és Kanadába 1972 tavaszán, hogy személyesen is tanulmányozhassák a külföldi magyartanitás kereteit, módszereit, adottságait és lehetőségeit. Dr. Ginter Károly,^ Maróti Gyula és Dr. Szende Aladár egyhónapos tanulmányútjuk során jártak hétvégi és mindennapos magyar iskolákban, részt vettek magyar tanfolyamok és ifjúsági szervezetek foglalkozásain, tanulmányozták az amerikai állami és magániskolák módszereit valamint az Áskolatelevizió, a Sesame Street és az Electric Company műsorait. Éjszakákat átbeszélgettek szervezőkkel, ifjúsági és egyházi vezetőkkel, tanítókkal és szülőkkel} beszélgettek magyar gyermekekkel, hangfelvételeket készítettek kiejtésükről, szókincsükről, mondatszerkesztésükről. Megkapták és áttanulmányozták amerikai és magyar iskolák tankönyveit, munkafüzetéit, taneszközeit, és az angol- és magyarnyelvű gyermek és ifjúsági irodalom keresztmetszetét. Meelátogattak amerikai és magyar könyvesboltokat, olvasták az amerikai és a külföldi magyar sajtót, járták két ország hét államának országútjait, városainak, "shopping center"-einek, egyetemeinek, magyar negyedeinek utcáit— megpróbálták átélni a külföldi magyar életközeget. Ilyen szakmai látogatást természetesen a jövőben is tennie kell minden tankönyvirónak és szerkesztőnek—külföldi magyar gyermekek számára készülő tankönyvek megjelenésének a helyszini adottságok személyes tanulmányozása egyik elsőrendű alapfeltétele. Látogatásuk jórészén magam is részt vettem és a tapasztalatok, a szakmai tárgyalások, a célok, adottságok és lehetőségek tanulmányozása alapján az alábbiakban tartom összegezhetőnek a külföldi magyar tankönyvek, taneszközök néhány összeállítási szempontját* 1) A nyelv tanítása nemcsak egy jelrendszer elsajátításából áll* a nyelv a kommunikáció, az ismeretszerzés és az önkifejezés egyik eszköze is. A készülő taneszközöknek tehát gondjuk kell legyen arra, hogy az Írás, olvasás, beszéd tanitása kontextusban, környezetben történjék, mely környezet tulajdonképpen az egész kultúra—sőt, külföldi tanuló esetében legalább két kultúra aktiv részvevőjévé kell, hogy váljon a tanuló. E kultúráknak természetesen szerves része a mindennapi élet világa (környezetismeret), a történelem, a földrajz és a szakterületek, éppúgy mint az irodalom, a zene és a képzőművészetek. 75
