Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
A hozzászóló úgy érzi, hogy van magyar filozófia* sokan már régóta vallási szinten éljük a magyarságunkat, anélkül, hogy ezt tudatosan kimondtuk volna. Ez a magyar filozófiának az oka. Az okozat a magyarság szabad élete. Eddig elszigetelten vergődtünk. Most itt, Herefordon, magyarságunk tudata közösségi megerősítést kapott. “Nem vagyunk többé egyedül!" A hozzászóló nem hiszi azt, hogy Istennek van külön, specifikus magyar kijelentése, de úgy érzi, hogy nekünk van az Isten felé külön, specifikus magyar kijelentésünk. Kardos Talbot Béla fejtegetéseihez szólva úgy érzi, hogy a nyolcadik törzs filozófiá ja--törzsi spiritualizmusa—itt ebből a kis magból születik meg. “Ezt a filozófiát kiteljesitjük, ha kell, Írástudatlanul is— sémák nélkül, ha kell—sémák ellen, ha kell—de megtartva minden értelmi jót, mert értelmileg semmi sem jó, ami érdekünk ellen van." "Tulajdonképpen nem uj vallásról van szó, hanem egy pluralisztikus magyar filozófiáról, mely minden vonalon felveszi a küzdelmet az elnyeléssel fenyegető 'gleichschaltolás’ ellen." ÉRTAVY-BARÁTH JÓZSEF* a magyar vallás gondolatában egy pozitív és egy negativ igény jelentkezik. A pozitív vonás az iszonyatos megmaradási vágy, mely kiutat keres és “ennek—ha kell—teremtünk még filozófiát is." A negativ igény oka a tételes vallások formáiból való tömeges kiábrándulás, csalódás. Igen sokan úgy érzik, hogy amerikai magyar egyházaink nem adnak választ sem spirituális kérdéseinkre, sem a magyarság jogos fennmaradási igényeire. Továbbszőve Tokay János gondolatát nemcsak okot és okozatot lát, hanem "történelmi szükségszerűséget." "Itt egy kell van! Semmi sem születik meg, ami nem kell." Ha magyarságunk megmaradásához szükséges a magyar vallás eszméje, akkor ezt a vallást élnünk kell. Élnünk kell önmagunk végett, de társadalmi felelősségünk miatt is. A pluralizálódó amerikai társadalomban a mi szerepünket nem adhatjuk át senki másnak. Az amerikai társadalom nyomasztó szintelenségének, szürkeségének oka az angolszászszáválás erőltetése volt. Ez lehetetlen, mert "majdnem genetikus torzulást kellene létrehozni nagy tömegekben." Egy ilyen célért nem lehet élni, csak dolgozni vakulásig, aztán otthon lezuhanni a székbe, kézbevenni a söröskorsót és bekapcsolni a televíziót. A pluralizálódás mai gondolata ezt a szürke társadalmat egy színes mozaikkal igyekszik behelyettesíteni. A mozaik-társadalom már egy téren megvalósult Amerikában * a gasztronómia terén. Itt olasztól indonézig, vagy dél-albántól erdélyi magyarig minden étel megfelelő környezetben kapható. Miért? "Mert a has terén nincs hatalmi, politikai ellenállás a külön egyéni színek megőrzése ellen. A hatalmon lévők színtelenné szeretnének bennünket tenni a Kárpát-medencében is, itt is, mert igy lehet rajtunk uralkodni." Az egyéni szinek megőrzésében különleges szerepet kell juttassunk a nőknek. A magyar anyáknak olyanokká kell válniok, mint a “Jewish motherek"—továbbvinni a nemzet vonalát tudatosan, a legnehezebb körülmények között is. A szeretet oszthatósága alapjána magyar vallásnak szimbiózisban kell élni katolikus és protestáns testvéreinkkel. “Aki kizárólagosságra törekszik, nem érti meg a szeretet parancsát, mely osztható és egyben^oszthatatlan." Legyünk mi az oxigén, a friss magyar levegő meglévő egyházi szervezeteinkben. Tömören összefoglalva a kétnapos konferenciában a hozzászóló az örök megmaradás lehetőségeit látja. 64
