Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
"Én tudjam azt, hogy te jó magyar vagy, akkor én szeretlek téged." "Szeretek én minden embert, aki jó ember. Csak egy kicsit jobban szeretem a magyarokat. Ha el tudjuk érni azt, hogy a kohéziós erót a magyarok között fokozzuk, akkor a mi konferenciánk pozitiv volt és a magyarok Istene velünk lesz." CSATLÓS GÉZA* "Ez ma életemnek egyik legszebb napja, mert részt vehettem egy igazi magyar istentiszteleten." A konferencia tanulságairól beszélve idézte Móricz Zsigmond Betyár c. regényének befejező részét, melyben a nyomorúság elól külföldre menekülő nincstelen parasztokról szól, akik úgy léptek Amerika földjére, hogy a motyójukban csak egy kis darab komisz kenyér volt s ezt sem az ezeréves Magyarország kormánya, hanem a betyár juttatta nekik. Amerikába hosszú ideig csak a kisemmizett, nyomorúságos szegényparaszti tömegek jutottak ki Magyarországból. Csak a második világháború és különösen 195& után jött nagy tömegekben az értelmiség. Szükséges ezért, hogy mondanivalónkat megfogalmazzuk az értelmiség számára. Jézus idejében csak két társadalmi osztály volti a gazdagok és a rabszolgák. A rabszolgáknak még a túlvilágon sem jutott emberi sors, mert a mennyország a gazdagoknak volt fenntartva. Krisztus hozta a gondolatot, hogy Isten előtt mindannyian egyenlők vagyunk és a szegényeknek is lesz része a mennyországban. Ez a gondolat hozta a kérész tyénség forradalmát társadalmi sikon. "Akkor az uj keresztyéneknek érdemes volt meghalni a keresztyénségért, mert a meghalás többet ért, mint a tudatos ember rabszolgaélete." A magyarság újkori történetében két hatalmas külső befolyás érvényesült idáig. Az egyik a keresztyénség, a másik a marxizmus. Mindkettő fejlődésében három fázist különböztethetünk meg. Az első a spirituális alap, melyet történelmi szükségszerűség hozott létre. Jézus meghirdette a rabszolgák Isten előtt való egyenlőségét. A francia forradalom minden ember földi egyenlőségét vallotta. A második fázis a hatalom megszerzése. Részleteit mindkettőnél ismerjük. A harmadik fázis nem a reformáció—ez csak kisérlet a spiri - tuális alapokhoz való visszatérésre—hanem a spirituális alap eltorzulása. Az inkvizíció párhuzamot mutat a kommunisták terrorjával. Nekünk, magyaroknak meg kell önmagunkat találnunk, hogy ebből a krízisből kivezessük népünket. Ezért csatlakozik Cseh Tibor gondolatához—a magyarok határok- és vasfüggönyfölötti összefogásához— mert gyökerek nélkül elpusztulunk Amerikában. A tartós gyökér megteremtéséhez segitsen bennünket a magyar vallás gondolata. TOKAY JÁNOS Cseh Tibor "kis nemzet nagy lélekkel" koncepció ját—mely minket reménységre ösztökél—úgy fogalmazná, hogy lirai nagyhatalom vagyunk, rendkívüli fizikai képessegekkel, mint az olimpiászok is igazolják. "A lehetőségek hatalma vagyunk, melyet csak meg kell szervezni." A hozzászóló hisz abban^ hogy a magyarság felszabadulását egy politikailag egyesült és erős európai kontinens fogja elérni. Ebben az uj világban teljes kulturális szabadság lesz. Ezért minden eszközzel küzdenünk kell. Éljünk mi már most ebben az uj világban, amerikai magyarokt Ez a herefordi tanya már szabad magyar föld. Epiteni^fogunk és a falakat nem hagyjuk szétrugni, mert tanulva az amerikai futball technikájából, "aki rúgni akar, annak vetődéssel elkapjuk a lábát." A filozófia alapja a logika, az ok és az okozat összefüggése. 63
