Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
van szó—akkor lesz csak hatékony, ha hívei a felsorolt hittételeket elfogadják egyéni és közösségi döntéseik alapjául. KARDOS TALBOT BÉLA érdekesnek találta a kérdések felvetését, kevésbé érdekesnek a válaszokat. "Akik ilyen fontos történelemfilozófiai kérdésekkel foglalkoz - nak, azoknak ismerniük kellene a mai történetfilozófia nagy mestereinek a tételeit. " Nem látta az előadásokban ennek a visszatükrözését. Korunknak nagy filozófusai nincsenek, de nagy történetfilozófusaink vannak, mint Arnold Toynbee és különösen Oswald Spengler. Nevük ismerete nem elég. Akik ilyen fontos kérdésekkel foglalkoznak és az 6 müveiket nem ismerik, olyan, mintha egy matematikus kihagyná tanulmányaiból Gausst, Newtont vagy Einsteint. Toynbee dolgozta ki az elvet, hogy önálló nemzeti kultúrák nincsenek, csak nagy kultúrkörök. A pannonhalmi bencés kolostor nem elszigetelt magyar alkotás, hanem szorosan beletartozik a kereszténység nagy kultúrkörébe. A kultúrkörök (folyamközi, egyiptomi, indiai, kínai, görög-római, stb.) alapja egy vallás s egy kultúra addig él, ameddig a vallása él. Minden vallásnak van egy nagy alapítója. A zsidó vallásé Mózes volt, majd jött a Mesterek Mestere, Jézus s megalapította az uj vallást, melyből két nagy kultúra alakult ki, a nyugati és a keleti kereszténység kultúrköre. A nyugati kereszténység kultúrája elterjedt Amerikában is és ma európai-amerikai kultúrkörnek is nevezik. Az ősi vallások a törzsi, Írástudatlan korban keletkeznek. De minden vallásnak van egy városi, reformációs korszaka is. Ekkor fejlődnek ki a szekuláris felépítmények, amilyen például a nemzet fogalma is. A vallás primér, a nemzet szekundér fogalom, "A vallás metafizikai fogalom, a kultúra ősalapja, a nemzet későbbi, szekuláris fogalom. Ezért nem emelhetem a magyarságomat— mely szekuláris fogalom—vallássá, mert a vallás metafizikai koncepció." A hozzászóló ezután Spengler történetfilozófiájáról beszélt, mely Toynbeehez hasonlóan és őt megelőzve, felismerte a kultúrköröket. Spengler a kultúrák bukását a késői, városi korra teszi (Róma, Babilon példája) és törvényszerűségről beszél. A városi korszakban lép föl a második vallás. Ilyen második vallás Amerikában a Christian Science, vagy a mormonok mozgalma. Jézus a városnélküli, apokaliptikus próféták közül a legnagyobb, szemben a városi teológusokkal, mint Pál apostol, Kálvin vagy a Christian Science tudós doktorai. A kereszténység a legnagyobb vallás, mert olyan kultúrát hozott létre, mely nemcsak vallási téren, hanem szekulárisan is mindenki számára elfogadhatót és maradandót (egynejüség, rabszolgaság eltörlése, stb.) alkotott. BENCZÉDI DÁNIEL (New York)* Az előbbiek a szive szerint beszéltek. A kérdés ez* alapitunk-e most egy magyar vallást, vagy magyarságunkat emeljük vallási szintre? Magyar vallást alapítanunk nem kell, mert ilyen mártván. "Te, Éltető Lajos bátyám, lekonfirmáltál ma* te unitárius vagy. Téged ezennel az unitárius vallás kebelébe fogadlak. Te elmondtad az unitáriusok hittételeit. A legszebb vallás, a legmagyaribb vallás, amit magyar ember alapitott." Magyarságunk vallási szintre emelése elsősorban azt jelenti, hogy mi, magyarok, szeressük egymást. Bontsuk le a társadalmi, politikai válaszfalakat, melyek elválasztanak egymástól." 62
