Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 1. szám

és biztos vagyok benne, hogy ilyen formában megfogalmazva elfogadható lesz számukra, hisz tudom, hogy félve attól, hogy mi le akarjuk rombolni az 5 templomaikat, gyanakvó, sót talán ellenséges szemmel nézik ezt a szellemi megmozdulást.

Ugyanakkor én is kívánatosnak tartom, hogy olyanok, akik különböző egyházakhoz tartoznak és ott nagyobb vagy kisebb befolyásuak, próbáljanak az egyházi vezető emberekre, vagy ott felelős személyekre hatni, hogy a magyarság fenntartásának irányában nagyobb aktivitást fejtsenek ki. Tehát például rávenni egyházakat magyar diákok tandíj vagy ösztöndíjas támogatására, bár ez fóleg a katolikusoknál nehéz a hierarchia miatt, a protestánsoknál talán könnyebb.^ Minden esetre ilyen irányú tudatos ráhatás nagyon szerencsés és kívánatos. Azonkívül vannak más, anyagi alappal rendelkező magyar jótékony szervezetek, amikról határozottan tudom, hogy adományaikat nem mindig magyar irányban használták fel. Tehát ilyenek felé szintén kívánatos lenne egy hasonló megkeresés.14

HAMZA ANDRÁSt A nemzeti vallás kevert áldás lehet, mint éppen a zsidóság története mutat ja. Ezért aggodalommal figyelte az, ITT-OTTban kibontakozó dialógust a magyar vallásról. Viszolygását Eltetó előadása eloszlatta az alábbi okok miatt. Az emberiség régen kilépett a törzsi életformából, tehát a törzsi életformából fakadó ősvallás— ma anakronizmus. Eltetó Isten-definiciójában viszont korszerű exisztencialista megfogalmazás ^jelentkezik. A hivő ember szivét különösen megmelegiti a következő gondolat* "Istent felfogni nem, csak szeretni lehet." A törzsi "Isten" csak a törzsével törődik, de a magyar vallás felvázolt gondolatában a népével bajlódó és őt büntető, óvó, nevelő Isten egyúttal az egész emberiségé is.

A probléma fordulópont ja—melyen a magyar vallás gondolata áll vagy bukik—az,, hogy van-e Istennek specifikus magyar kijelentése. Ahhoz, hogy az egy és megoszthatatlan Úristennek specifikus magyar kijelentését megtalálhassuk—az egész magyar történelmet és kulturtörténelmet nagyon gondos kutatásnak kell alávetni. A hozzászóló úgy hiszi, hogy van ilyen kijelentés* magyarok ajkán^jött, magyarokhoz szól, de általános emberi érvénnyel bir. Ezért úgy érzi, hogy az ITT-OTT gárdája jó utón jár. Konkrét példa képpen elmondta az előadó, hogy az utóbbi tiz év magyar lírájában legalább száz olyan vers van, amelyben Isten általános emberi érvényű, de ugyanakkor specifikusan magyar kijelentése megtalálható. Kérte a szeminárium olyan részvevőit, akikben költői véna tökéletes angolsággal párosul, hogy segitsék őt abban a törekvésében, hogy ezeket a verseket angol fordításban kiadhassa.

Princetonban ma két doktori disszertáció is készül arról a problémáról, hogy miképpen élhetnek együtt a magyar egyházak a kommunista-ateista állammal. Az egyház ma mind Nyugaton, mind Keleten szekuláris világgal áll szemben. A különbség csak az, hogy a kommunista államokban a szekuláris világ ideológiailag meg van szervezve. Egyházi tudósok azért tanulmányozzák különös gonddal a magyar helyzetet, mert Magyarország az egyetlen olyan állam, ahol nagylétszámu katolikus tömb mellett nagylétszámu protestánsság él szimbiózisban az ateista államban. Ebben a problémában is specifikus magyar kijelentés található.

Mindezeket összegezve,a hozzászóló a magyar vallás Éltető Lajos által kifejezett gondolatát legalább 90^-ban elfogadhatónak találja teológiai szempontból is—és ezt nyilvánosan megvallja. Úgy érzi, hogy a magyar vallás mozgalma—mert mozgalomról, nem felekezetről

61