Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
Emberség? Magyarság? Szeretet? A magyarság jövőjét építed, ahol lehet és ahogy lehet? Emberséges ember vagy? Jó magyar vagy? A szeretet sugallja tetteidet? Akkor te a mi testvérünk vagy, akárhol is élj és nem vas- de tüzfüggöny és a pokol hatalmai sem választanak el tőled. Tegyük a magyarság politikai kiskátéjává a szeretetet. Ez 1956 legnagyobb politikai hagyatéka. Nem könnyű. Irtózatosan nehéz feladat. Megköpdösés, rúgás is jár érte minden oldalról. De érdemes-e, emberhez méltó-e másért élni, mint a lehetetlen megkísérléséért? A jövő nekünk dolgozik. Hozzászólások ÉRDY MIKLÓSI "Kedves Barátaim! Komoly téma az, amiről beszélünk. Eh régebben keveset gondolkoztam a magyar vallásról, erről az uj vallási felfogásról, snem is érlelődött meg bennem előre ezzel kapcsolatos vélemény. Az a néhány gondolat, amelyet elmondok, valóban spontán született meglátás, és ezek tulajdonképpen két napja érlelődnek tovább bennem. Számomra sokat jelentő gondolatokat hallottam Ludényi Andrástól és Éltető Lajostól. Ezek közül Andrásé történelmi alapozás jellegű, Lajos pedig számomra meglepően, már konkrét formába tudta önteni ezeket a vallással kapcsolatos elmélkedéseket. Nade néhány gondolat, mellyel hozzá akarok járulni ezekhez a dolgokhoz * András nagyszerű kiértékelése alapján, amit sajnos többen nem hallottak tegnap, azon a véleményen vagyok, hogy irigylem azokat az idegen környezetben élő népcsoportokat, melyeknek saját, nemzeti vallásuk van. Közülük említette az örményeket, a görögöket, de főként a zsidókat elemezte. Bár a zsidókat történelmük folyamán számos súlyos megpróbáltatás érte, mégis ők a nemzeti fennmaradás mesterei. Ha mi fenn akarunk maradni, meg kell próbáljuk, hogy tapasztalataikból tanuljunk. Érdekes dolog, ami szintén András előadásából tűnt ki, az, hogy a zsidóknál különleges hajlékonyság mutatkozik arra, hogy olyan dolgokat hangsúlyozzanak vallási felfogásukban, amik a kor követelményeinek legjobban megfelelnek, ügy látom, hogy ezekben a magyar vallási elmélkedésekben—és nem is tudom, hogy ennek tudtában vagyunk-e — hasonló hajlékonyság mutatkozik, talán most először. A magyarság vallási életében, ha történelmi távlatból nézzük, különböző fázisok vannak. A legújabb felfogás előtt közvetlenül volt, és még van is, a kereszténység. Majd a kereszténység előtti, az ómagyar korszak, amelynek vallási motívumait tulajdonképpen csak most kezdjük felszínre hozni. Ilyen ősi magyar vallási motívumokról a tegnap esti tábortűz alkalmával beszéltem és egy ilyeneket magába foglaló ómagyar népi imát el is mondtam. Tehát az ősi táltos vagy mágus vallásunk jellegzetességei, különböző forrásokból lassan bontakoznak, és amikor valaki uj magyar vallást akar létrehozni, elképzelhető, hogy bizonyos vágyakozás, nosztalgia folytán, vissza próbálhatna nyúlni a régi motivumokhoz. Gondoltam arra is, hogy talán valami ilyesféle fog ebből a próbálkozásból kialakulni. De nem ez történt, s valami egészen újat találtam. Ennek az újabb vallási elgondolásnak megfogalmazását, legnagyszerűbben hallottam most Lajostól, aki szerint most nem formális uj 59
