Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
ke már meghaladta a $100,000-t. Ez az értékemelkedés részben az újonnan épitett úszómedencének köszönhető. CSEH TIBOR vette át ismét a szót és egy-két bejelentést tett, mielőtt az ITT-OTT történelmét röviden összefoglalta volna. "Eredeti elgondolásunk az volt, hogy egy egyetemen rendezzük meg a találkozót. En a tanyát ajánlottam helyette, két okból kifolyólag: először, mert jó egy ilyen erőteljes és egészséges magyar kezdeményezést közelről is megismerni, és másodsorban, hogy ha már költünk pénzt, akkor ezzel is egy magyar kezdeményezést támogassunk. . .. Magyarországi vendégeinket külön köszöntjük . . . Geresi Emmát és Béres Ferencet .... Mellesleg Béres Feri magával hozott néhány apróságot erre a körútra, történelmi dokumentumokat (Széchenyi Hitele, saját aláírásával), faragványokat, népművészeti tárgyakat és hangszereket ... érdemes őket megtekinteni. A program szerint most a történelmi összefoglalás következik. . .. Az ITT-OTT 1967-ben született .... Három magyar fiatal hozta létre, akik közül kettő itt is van. Betürendi sorrendben Csomay György, Éltető J. Lajos és Ludányi András. Csomay Gyurka most nincs köztünk, Jugoszláviában van, kétéves tanulmányúton. Éltető J. Lajos-t úgy ismerjük jobban, mint "éjl"-tl aki az ITT-OTT főszerkesztője és akitől a "Pipafüst" származik. 0 és Ludányi Andris is köztünk van ma." Ez a három fiatal alapította meg az ITT-OTTot. Az 1956-os forradalom tizenegyedik évfordulóján indították útnak az első számot. És azután lassan nőtt és gyarapodott az olvasótábor. Jelenleg 830 példányban jelenik meg az ITT-OTT. Az első szám csupán 30 példányban jelent meg. Az ITT-OTT történetét ki-ki úgy ismeri, mint amikor belekapcsolódott a munkába, a Baráti Körbe .... Mert az ITT-OTT nem csupán folyóirat, hanem egyben baráti közösség is. Bár a közösség a szétszórtsági magyarságnak hü keresztmetszete és rengeteg különbséget el nem ismerünk. Ebben az egyben hajlithatatlanok vagyunk. S minden udvariasságunk ellenére hajlithatatlanok vagyunk abban, hogy sem vallási, sem földrajzi, sem politikai, sem ideológiai és országhatári különbségeket (lettlégyen az egyén nyugati, keleti vagy a föld kerekségén akár honnani) nem teszünk magyar és magyar között. Mindenkinek helyet adunk véleménye megjelenésére. "Azon túl, hogy emberek vagyunk, igen fontos tényező életünkben, hogy magyarok vagyunk. Érezzük a magyarság történelmi sorsát, és azon kísérletezünk—tapogatózva--azt szeretnénk megtanulni, saját magunknak megtanítani, hogy hogyan tudnánk mi az egész világon szétszórva élni. Mert az az érzésünk, hogy erre a képességre hosszú ideig, lehet, ^ hogy örökre, szükségünk lesz .... Ezzel meg is történt a történelmi összefoglalás, most pedig felkérem Éltető Lajost, hogy szóljon hozzánk!" ÉLTETŐ J. LAJOS (Portland, Oregon): SZEMINÁRIUMUNK CÉLJA Kedves Barátaim! Engedjétek meg, hogy személyesen üdvözöljelek benneteket első nyilvános szemináriumunk alkalmából. Talán tudjátok—bár nem hoztuk eddig az ITT-OTTban nyilvánosságra—, hogy ez a szemináriumunk számunkra nem az első, hanem tkp. már a hatodik: az elsőt 1969 decemberében tartottuk Adában, az utolsót 2
