Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 6. szám
Szent-Iványi Sándor (Lancaster, Mass.)i VALLÁS A MAGYAR VALLÁSRÓL Kedves és sokra becsült barátom hivott fel ("hivott ki,” éreztem én, de ez nem az ő hibája), hogy szóljak hozzá a "magyar vallás" oroblémájához. A "kihivás" érzete két eredőre vezethető vissza. Az egyik a "hivatalosok" azon álláspontja, hogy felelős egyházi ember ne szóljon hozzá a "magyar vallás" problémájához, mert^az egyrészt képtelen gondolat, másrészt megbontja a magyar egységet. A másik eredő, ezzel szemben, abból a személyes helyzetemből származik, hogy a hasonló törekvésű mozgalmak és csoportok rendesen megkerestek és bevontak beszélgetéseikbe mind Kolozsvárott, mind Budapesten; igy a "magyar vallás" problémáit, a megteremtésére kigondolt terveket és módszereket jól ismerem s ezekről már régen szólanom kellett volna. Lehet, hogy nem jól látom a helyzetet s remélem, hogy nem jól látom, de bizonyos óvatosságot és negativizmust vélek felfedezni a mai magyarságban. "Kis ország vagyunk," ez a jelszó otthon s ennek a jelszónak a nevében lenyesegetik a szárnyait minden bátor kezdeményezésnek. "Ez nem a mi századunk," mondogatják errefelé s ennek a kétes értékű történelmi megállapitásnak a jegyében megszűnténk merni "nagyot, szépet, emberit s magyart." Pedig kis országban is élhet nagy néo s minden század száz újrakezdődő esztendőből tevődik össze. A magyar egység nem akkor erős, amikor elfojtunk minden gondolatot, ellenvéleményt, vitát, ez elnyomóink módszere volt -- és sohasem sikerűit. A magyar egység akkor egység és magyar, ha a szeredet és megértés jegyében kicseréljük nézeteinkets a legélesebb eszmecsere után is kezet tudunk fogni. I 1. Az első kérdés, mely mindenkinek eszébe ötlik, ha egy "magyar vallás"-ról beszélünk, hogy mit szólnak hozzá a már meglevő magyar felekezetek. Alánjában véve azonban, mindenki csak a jobban ismert két-három magyar felekezetre gondol. Pedig sok más magyar felekezet és vallásos csoport is van. Nagyon hozzátartozik a magyar vallás problémájához, hogy feltérképezzük a magyarság vallásos megoszlását. íme azok a magyar vallásos csoportok, amelyekről tudom, hogy legalább néhány száz taggal rendelkezneks A) a "történelmi" egyházak (törvényesittetésük sorrendjében); római katolikus, lutheránus, református, unitárius, görög-keleti, görög katolikus, ortodox izraelita, neológ-izraelita; B) a "szabad egyházak"; adventisták, baptisták, Biblia-kutatók, nazarénusok, pünkösdisták, szombatosok (nem azonosak a történelmi szombatosokkal); C) a kereszténységet is tanításaikba foglalók; antropozófusok, bahaisták, a Keresztény Tudomány (Christian Science) hivei, Krisztushivő zsidók,teozófusok; D) mások; buddhisták, mazdaznan hivők, zen- buddhisták; E) vannak aztán; Krisnamurti és Radhakrisnan követők, spiritsiták és vegetáriusok (a. Bicsérdista válfaj), numerológusok és csillagjósok (asztrológusok); F) vannak, akik jobb, vagy baloldali ideológiákat fogadnak el vallás-pótléknak, s vannak agnosztikusok (agnoszko* 13