Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 5. szám
galmazott, ostoba^ ki- és^beadványból^ kap egy-egy példányt, amit magyarjaink a szegény, sötétben botorkáló ami politikusok felvilágositására kierőlködnek ( a sorsa ezeknek nálunk is pont az, mint Washingtonban). De tekintsünk el ezektől, s vegyünk egy minőségileg kifogástalan példát: Gereben István beszédét (1972. jul. 21.) a "Young Republican National Federation Platform Recommendations Committee Foreign and Military Subcommittee," valamint a (1972. aug. 14.) "Republican National Convention Committee on Resolutions (Platform) Subcommittee on National Security and Foreign Policy" előtt (mely bizottságok fontossága kb. olyan rövid, mint amilyen hosszú a nevük). A két beszéd lényege azonos. Nos, van Gereben szövegében olyasmi, amit én pl. nem helyeslek, s történetesen mégtöbb olyan, amit helyeslekj most azonban nem erről van szó. A baj az, hogy ő mint a Hungarian Freedom Fighters' Association Co-President-je lépett fel, ahogy azt bemutatkozásul meg is állapítja, de mégis ilyeneket mond* "I . . • testify on behalf of my fellow Americans of Hungarian descent," "we Americans of Hungarian descent," "we believe," "we suggest," "we propose," "we are convinced," "we strongly recommend," "we want," etcetera. Hogyat. bizottságok tag jai közt volt-e, aki mindezt egy "so who the hell is he"-nél többre méltatta, nem tudom, de én, aki^szövetségének^nem vagyok tagja, jogos felháborodással kérdezhetném* hogy jön 6 ahhoz, hogy mindnyájunk nevében, igy az enyémben is, igy szónokoljon ilyen fórumokon? Elvégre a Szabharcos Szövetség csak egy egészen elenyésző hányadát teszi ki annak a szapora "we"-nek. Mindaddig, amig a magyarság széles tömegét demokratikusan kénviselő szervezetünk nincsen, megköszönnénk mindenkinek, ha az efféle fogalmazástól eltekintene. A jószándék nem mentség, sem a nemesnek vélt cél. —éji Harmath Pista. Csikágó* Leveledre (6*^, 38-il-O) a választ részben megtalálod a fentiekben. Még ennyit* a két cikkem között elvi ellentét nincs. A másodikban is ezeket irom* "Helyes és kívánatos, hogy bekapcsolódjunk az amerikai politikai életbe . . . semmi kifogásunk az ellen, ha valaki magyar nyelven agitál, a magyarok soraiban, egy adott párt érdekében." De azt is irom, hogy "a magyarság nevében nem szabad pártmunkát végezni . . . elitéijük mindazokat, akik magukat a magvar etnikum képviselőjének kiadván, a magyarságot párt-érdekekért kihasználjak." Ha a különbség nem"elég világos, a hiba szerény toliamé. --éji —éj1-nek* Kedves Lajos! ördög tudja, hogyan, de valahogy kimaradt a sorból lapotok 6*1 száma, melyben a Tanyán tartott szeminárium anyagát adtátok közre. (Talán csak nem szándékos-véletlenül történt ez, mert tartotok csipős toliamtól?) Nos, mindegy* mivel az ott elhangzottak nagyon érdekelnek . . . légy szives küldetni belőle egyet a címemre! . . c^Köszönöm, hogy két éve külditek a lapot, melynek egyes irásaival néha ugyan nem értek egyet — s néha vitába is szállók velük —, de a vita mindig elősegiti a nézetek tisztázását. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy példamutató munkát végeztek az emigrációban (vagy ha neked jobban tetszik* a szétszórtságban).—Stirling György, The Watergate, Washington, D.C, Kedves Gyurka! Még a Te toliadtól se félünk annyira, hogy . . .. A baj alighanem a cimeden lehet! --éji 30
