Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
litikai rendszer kérdése, snem annyira népi hűségüket érinti. Nagy általánosságban egyetértenék Nagy Károly Endrével, hogy a zsidó először, másodszor és harmadszor zsidó és csak aztán valami más is— részben ez magyarázza meg azt, hogy annyira sikeresen meg tudnak maradni más népek között. Egyéni alapon viszont nagyon nehéz eldönteni, hogy az a zsidó vallásu egyén, aki eljön magyar kultúrintézményeinkbe, az kevésbé jó magyar mint a katolikus, református vagy az ateista magyar. Ezt igy nem lehet eldönteni, mert nem tudunk az emberek leikébe nézni. Ezt csak akkor tudja az ember biztosan eldönteni, ha összeütközés van zsidó és magyar érdekek között és az illetőnek választani kell abban, hogy melyiket támogatja." SOLTAY MÁRIA: "Arra nem tudnál választ adni, hogy a zsidó összetartást nem gátolja-e az, hogy sok más nemzetiségi-nyelvi háttérrel rendelkeznek?" LUDÁNYI ANDRÁS: "Amennyire meg tudtam állapitani, ez nem számit, vagyis nem fontos tényező. Inkább társadalmi viszonyokat érint (a német zsidók együtt tartanak, stb.), de nem zavarja az általános összetartásukat. Sass Magdi kérdésével kapcsolatban, hogy van-e adat az olyan népek megmaradó képességéről, akiknek nincsen külső, fizikai megkülönböztető jellegzetességük—a németek valóban ilyenek! 3ár volt sajátos nyelvük és kultúrájuk, mégis felvették az angolszász kultúrát és nagyjából waspokká váltak. Az amerikai németek eltűnését csak a két világháborúval lehet megmagyarázni. Az amerikai környezet borzasztó erős társadalmi nyomást gyakorolt a németekre. Ez még olyan kicsinyességekben is megmutatkozott, mint a Sauerkraut "Victory cabbage"-re való átkeresztelése. A németellenes hangulat az amerikai németeket jobban serkentette a beolvadásra. Pontos adataim nincsenek velük kapcsolatban, Éltető Lajos erről többet tudna mondani, mivel mester-tézisét egy ohioi német egyházmegye sorsáról irta . . .. Nagy Károly Endre felszólalására szeretnék még kitérni. Azt mondta, hogy én mindenkit szépen beinjekcióztam a magyar vallás gondolatával. Nem épp igy akartam . . . inkább arra akartam rámutatni, hogy nem minden "nemzeti" vallás képes megvédeni egy népcsoportot az amerikai olvasztótégely hatásai ellen. Szerintem ezt csak egy specifikusan olyan nemzeti vallás eredményezheti, amely a népcsooort önismeretének és öntudatának szükségleteit szolgálja. Tartalmilag egy ilyen vallás több, mint a keresztény vallások, mert hittételek és ritualizmus helyett egy életmódot határoz meg. A zsidóknak ilyen vallásuk van. Karcsi azt is mondta, hogy egy erős nemzeti érzés, magyar nacionalizmus elég ahhoz, hogy megmaradhassunk. Szerinte nem érdemes vallásra alapozni a magyar megmaradást. A zsidó tapasztalatokra visszatérve két megállapitásra szeretnék még kitérni. Az első az, hogy a népi kulturális megmaradás könnyebben megy vallási, mint nemzeti köntösben. A vallásos zsidók már rég mondják túlbuzgó cionista testvéreiknek, hogy ha nemzetiségüket hangoztatják csupán, akkor létjogosultságukat elveszítik Izrael határain kivül. Akkor két hűségük kell, hogy legyen, egy az Egyesült Államokhoz, a másik pedig Izraelhez. Viszont ha vallásosan zsidók, ^ akkor nincsen létjogosultsági problémájuk, mert a vallásszabadság megengedi nekik a mindennapi zsidó életet és egyben hűséges amerikaiságukat is lehetségessé teszi. A másik megállapitást Nathan Glazer könyvében olvastam. Ezt 21
