Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1973 / 1. szám
A másik, a torontói professzor, vagyis McLuhan, idézetére vonatkozik. 5 azt mondta, hogy a világ olyan, mint egy falu—a technikai fejlődés következtében—mindenkinek a szobájában összejön az egész világ, amikor nézzük a tévét. De ez csak fizikailag van igy . . .. És most a Sydneyben élő, másik bácsinak a gondolatát veszem ezzel szemben—hogy szellemileg egy falu, egy kis település, lehet olyan, mint a világ. Értitek ezt ...» hogy fizikailag össze tudom hozni az egész világot egy kis helyre magamnak, de szellemileg az emberekben is belül, lelkileg, egy kis település lehet olyan, mintáz egész világ. Csupán az összetartás kérdése az egész! Harmadik megfigyelésem Andris előadására vonatkozik. Andris mindegyiketeket beoltott a magyar vallás gondolatára, ami csak később fog jönni. Azt mondta, hogy a nemzeti kultúrák megmaradásának az alapja a vallás, vagyis, hogy a megmaradás csak a vallás alapján lehetséges. Hát én ezt tagadom! A kontinuitáshoz nem szükséges kimondottan a vallás. Kell hozzá nemzeti önérzet, amit megad mindenkinek a magyar történet ismerete és a magyarság nagyjai munkásságának az ismerete . . ., az ismerete egyáltalán annak, hogy magyarok vagyunk. A zsidók azt gondolják, hogy nekik valami feladatuk, missziójuk van a világban. Hát ilyen elgondolásuk kell, hogy legyen a magyaroknak is. Ennek alapján lehetséges a megmaradás. Ezen kivül az anyanyelv továbbadása szintén ezt a célt szolgálja. Meg kell tanítani a gyerekeinket magyarul. Aki más nemzetiségű nőt vesz feleségül, azt megtaníthat ja magyarul ! Ez nem lehetetlen. Egyik columbusi barátom öt évvel ezelőtt elvett egy nemmagyar nőt, de az most már megért mindent magyarul, beszél is, magyar népdalokat zongorázik, nagyszerűen főz, süt, magyar ételeket. Ez az ember megvalósította azt, amit minden magyar meg kellene, hogy tudjon valósítani. Megtette azt, amit magyar szülők sokszor képtelenek megtenni saját gyermekeikkel. A zsidókra visszatérve, igaz, hogy van nekik egy hatalmas ütőkártyájuk a világ minden népével szemben, az, hogy az apjuk fiatal koruktól öntudatra tanitja őket, azzal, hogy 'fiam, te zsidó vágyás a többi nép az mind valami más. Neked mindig először a zsidó, másodszor, harmadszor és még utána is sokáig mindig csak a zsidó.' Ennek alapján megtanulnak összetartani, de úgy, hogy úgy nem is tudom összeszoritani az öklömet. Pl. amikor Ausztriában négy és fél hónapot vártam, hogy ki tudjak Jönni, akkor egy héttel az én kijövetelem előtt odajött egy zsidó család és rá négy napra elindultak Amerikába. Ezt semmiféle magyar-amerikai szervezet nem képes megtenni . . .." ÉRTAVY-BARÁTH JÓZSEF (Buffalo, N.Y.): "Chászár Ede előadásához szeretnék hozzászólni néhány példán keresztül, ami a technika hatását mutatja a nemzeti megmaradásra vonatkozóan. Romániában az erdélyi magyarok jelen helyzetére szeretnék utalni. Mit csinál a román állam a magyarok beolvasztása végett? Ipartelepítés! Természetesen úgy, hogy románokat hozzon Erdélybe, mig a magyarok kikényszerülnek románlakta vidékre. Ezt a folyamatot a turizmussal is elősegítik. Magyarok már többszázezren élnek a Regátban a turisztika vagy az iparositásból kifolyólag. A szakoktatásnak szintén ilyen beolvasztó hatása van. Bár Balogh Edgár egy lelkesedve irt cikkét olvastam Erdélyben az anyanyelvi szakoktatásról, engem elszomorított az egész. Balogh Edgár azon lelkesedett, hogy ezentúl nemcsak a humanista tárgyakat, hanem szak15
