Itt-Ott, 1973 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1973 / 3. szám

'Egy uj-magyar vallás alapjául kötelező szláv és román nyelvi oktatást tenném a magyarországi középiskolákban . . '

Az emberben megáll a magyar vér lüktetése ekkora 'hazaárulás' olvasásán. Ez a 'citizen,' aki ezt irta Dr. Sozan Mihály—az antropológia professzora és az ITT-OTT c. lap követte el a nemzatgyalázást azzal, hogy ezt a minden tudományos alapot nélküli.; Írást lehozta . . ("Kérelem és fölhívó3 a 'magyar.' újságok, folyóiratok szerkesztőihez." örsi gyökér Z^uenos Aires/ 1 ff 1, 1973 január, 27. old.)

HOZZÁSZÓLÁSOK

VELEMENYEK--KÖZTUDAT—REALITÁS

ITT-OTTnak* 1) B. lapjuk 1972. decemberi száma 14. lapoldalán*

Kossuth^Lajós a Kuné Gyula számára adott bizonyítványában, I85I. már cius 1-én keltezett aláírásában, amit Kutaiah, kis-ázsiai városban irt* "Magyarország kormányzója" titulussal Írja alá nevét.

^Ez nem stimmel. Kossuth Lajos akkor már nem volt Magyarország kormányzója. Magam sem Írhatnám magamat ma alá, mint Maros-Torda megye főispánja.—Helyesbítendő.

2) Hivatkozott bizonyítvány 2. bekezdés harmadik sorában Görgey árulónak van nevezve.

Görgey, mint hadvezér, az orosz hadsereg beavatkozásával 1 helyzetet elveszettnek mérlegelte el# ennek logikus következményeként letette a fegyvert, akárcsak a Japánok az atombomba alkalmazásánál, megmentve ezáltal sokezer magyar életet a pusztulástól. U- gyanigy járt el a 2. világháború alatt H0rthy kormányzó 1944. október 15.-i proklamáció ja folytán a 2. hadsereg parancsnoka, többen magasrangu csapatparancsnokok, köztük egy Ludányi nevű ezredes is. Hz a helyzet b. lapjukban hozzászólásokra volna érdemes.

3) Mindszenty-Pehm József kardinális ur* nem prímás. A primási rang vagy állás megszűnt, nincs, akárcsak a "nádor"-i cim is csak a múlté.

Mindszenty-Pehm József bíboros részére gyűjtöttek és gyűjtenek Magam is (bár református vagyok) adtam $5*00 összeget. Milyen jogon megy^ezen pénzből adomány a r.k. egyház részére? Miért nem a protestáns egyházi célokra is?

4) ^ A Kossuth féle szabadságharcunk idején több osztrák hadseregbeli és osztrák nemzetiségű, felesküdött hivatásos tiszt megszegte esküjét, elárulta zászlóját és--gyors karrier reményében—átallott Kossuth oldalára, harcolt hazája ellen. Igen: Ezek hazaárulók voltak. Enyhítő körülmény csupán azok részére van, akik magyar vérségüek voltak és ebbeli érzéseiktől vezetve tették ezt. Nincs a világnak olyan hadserege, ahol az ellenséghez való átállást ne halállal torkolták volna meg.

5) Sem tábornokra ez nem vonatkozhat, hiszen ő nem volt sem osztrák, sem magyar, ő egy zsoldos vezér volt, ott harcolt, hol jól megfizették—a hitét viszont elhagyta.

Szembe tudunk nézni ezekkel a realitásokkal?

Őszinte tisztelőjük* Ugrón Zoltán, Cleveland.