Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1972-03-01 / 3. szám
könyveink, oktatási rendszereink megbeszélésére és esetleges összehangolására. Méltatta a cserkészet eddigi munkáját és hangsúlyozta, hogy együttes erővel mégjobb eredményeket tudunk elérni. Azt is mondta hogy elsődleges célunk erőnk felmérése, személyi ellentétek kiküszö - bölése és az egymás tájékoztatása. Dr. Paop Gábor követte Oszlányi professzort. Felszólalásában utalt a clevelandi Magyar Iskolamozgalom eddigi munkájára. Egyúttal kifejezte sajnálatát, hogy a múltban voltak nézeteltérések és, hogy az előző ilyen nemű gyűlésre a cserkész szövetség iskolái nem kaptak meghivást. Ezután összefoglalta mondanivalóját öt pontba, aminek lényegét a következő módon lehet leegyszerüsiteni: nem kell magyarországi tankönyv, van elég, jó, tankönyv külföldön! Külön kiemelte a Hazánk és Virá^oskert cimü könyveket, melyeket ezentúl a clevelandi magyar iskola "hivatalos" tankönyvként használ majd. Arra is kitért, hogy nem tanár és könyvhiány a legnagyobb problémánk, hanem a szülői nemtörődömség. Dr. Somogyi Ferenc követte egy-két általános megfigyeléssel,aminek az volt a lényege, hogy hiányzik a közép-szintű képzés és ezért ezen a téren kellene több erőfeszítés. Bodnár Gábor jutott ekkor szóhoz, leszámolt röviden a cserkészszövetség iskolai felméréséről, amit egy héttel korábban hajtottak végre (lásd erről a sajtótájékoztatót a jelen beszámoló végén) .Azt mondta, hogy alapelveinket és gyakorlati terveinket fontos összehangolni. A reális helyzetnek megfelelő tantervet kell kidolgozzunk. Teljesen más a helyzet ott ahol hétvégi és ahol mindennapos iskoláról van szó. Legtöbb esetben a "hétvégi" iskolák szükségleteire kell felkészüljünk. Itt "tantárgyakban és tanítókban" nem pedig "osztályokban" kell gondolkodjunk.Nagyon fontos a tanárok felkészültsége minden egyes előadásra. Nem lehet ad hoc tanítani, mert diákjaink elkedvetlenednek a gyatra, felületes oktatástól.Javasolta azt is, hogy az összmagyarság érdekében be kellene iktatni egy azonos értékű magyar érettségit, amit a magyar iskolák országszerte elfogadnának. A tankönyv kérdésre is kitért röviden. Megjegyezte, hogy az otthoni (azaz magyarországi) tankönyvek pedagógiailag nem jók nekünk, ha még el is tekintünk egyéb fogyatékossá - guktól. Ő is említette a Hazánk és Virágoskert cimü tankönvveket, hogy alkalmasak a cserkészek által összeállított tanterv kivitelezésére. Aztán felkérte Sitkey Annamáriát, hogy mint a cserkész tanterv szerkesztője, szóljon hozzá. Miután a.gyűlés résztvevőinek szétosztották a tanterveket, Sitkey Annamária megmagyarázta, hogy négy csoportra osztották a tantervet: ABC osztály 1 év., ABC osztály 2 év., alsófoku osztály 1 év., és alsófoku osztály 2 év. (Akit a részletek érdekelnek, Írjanak a Magyar Cserkész Szövetségnek.) Ezeket a csoportosításokat vázolta. Aztán rátért egy központi "tanári könyvtár" szükségességére.ügy érezte, hogy egy ilyen könyvtár alapítása elmulaszthatatlan a tanítási színvonal emeléséhez. Bodnár Gábor ekkor megint átvette a szót és rámutatott a tanterv régi magyar hármas-ismétlés rendszerére. Aztán visszatért a tantervek kényesebb kérdésére, a tananyag és az oktatók kiképzésére. Megjegyezte, hogy sok iskolában nem pedagógusok tartanak előadásokat. Ennek kevésbé kell igy lennie a jövőben, miután több és több cserkész vezető rendelkezik tanítói képesítéssel. A fogyatékosságokat több tapasztalati cserével is lehet csökkenteni.Erre célozva, javasolta, hogy hívjunk össze egy praktikus gyűlést a nyár végén, amikor módszereinket megbeszélhetnénk. Szerinte erre nagyon alkalmas volna a cserkész tábor és a cserkész park. Egy ilyen találkozó megadná a lehetőséget arra, hogy pl. olyan közös problémát, mint az egységes bizonyítvány rendszer, megbeszéljük. 16
