Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1972-02-01 / 2. szám
A "magyar vallással" kapcsolatos elmefuttatásotok teljesen zavaros, minden realitást nélkülöz, s nem tűnik ki, hogy keresztyén vagy más elveken akarjátok felépíteni, de úgy sejtem, hogy még a legjobb hivetek sem áldozná fel fehér ló helyett a Hadúr oltárán uj Buickját, legfeljebb valami öreg, kiszolgált Fordját.^ Lehet, hogy konzervatív vagyok, de én még a régi Debrecenben szivtam magamba a magyar vallás szellemét, amihez jó alapot adtak a fehérvári cisztercita atyák. Figyelmeteket mégegyszer köszönöm, vagyok öreg bátyátok Lakewood, Ohio Temesy-Ármos Jenó VÁLASZ "KÁTÉNAK" Kedves "Káté"! Elószöris ki kell fejeznem abbeli örömömet, hogy van egy olyan fórum, hol Te meg én legalábbis az Írott betűn keresztül találkozhatunk, bár talán hatalmas távolság választ el minket egymástól. Különös érdeklődéssel olvastam elgondolásaidat (ITT-OTT ^*9-10, 26-28) két okból isi először, mert most jöttem meg a Magyar Cserkész Szövetség tisztképző táborából, hol cserkésztiszti képesítést szereztem, másodszor, mert kötelező disszertációm egyik pontja pontosan az a témakör volt, melyet említesz. Félreértések elkerülése végett le kell szögeznem, hogy az alábbiakban saját véleményemet fejezem ki, nem mint a M.Cs.Sz. képviselője Írok. Kezdjük talán a kellemetlenebb részével a dolognak, kedves "Káté," hogy túl legyünk mihamarabb rajta. Nem mondod igy ki, de olyan kitételek mint a "Tejut-bámulás," a "szunnyadó parázsba való meredezés," a "parasztnótákat furulyázunk^ Fehér Ház előtt," mind, mind a cserkészet ellen vagda'lkoznak, úgy érzem. Te vesd rám az első követ, ha nincs igazam! Nos, nem szabad az eszközt összetévesztenünk a céllal. Te egyetemen tanitsz egyetemistákat, azokkal a módszerekkel dolgozol,» magyar ügyért, melyekkel egyetemistáknál megértésre találsz. Áldjon meg a Jóisten munkásságodért, magyarságodért! De engedtessék meg a cserkészetnek, hogy azzal adjon emlékezetes, kellemes de igen frappáns magyar élményt fiataljainknak, hogy tábortüzek köré gyűjti őket össze, megadja azt a romantikus atmoszférát, melyre a fiatal lélek olyan fogékony és igy alapozza meg érzelmileg azt a kötelességvállalást a magyarsággal szemben, melyet a külföldön felnövő fiatal maga, saját jószántából, kell elvégezzen. A népi ének, tánc, furulyaszó és tábortűz nem cél hanem eszköz, melyeket nem cinikusan alkalmazunk, hanem mert magunk is élvezni tudjuk fiataljainkkal a tábori élet szabadságát, a külföldi magyar cserkésztáborokban megújuló kis magyar egységeket, élvezettel tapasztaljuk náluk a magyar öntudat és elkötelezettség kibontakozását, melyre aztán, mint alapra, építik a tudatos, komoly felkészülést megkövetelő szolgálatát nemzetünknek. Mint hatgyermekes apa, kinek amerikai felesége nem beszél magyarul, de gyerekei igen, állíthatom, hogy az egyetlen járható ut a külföldön született magyar ifjúsághoz igenis csak a cserkészeten keresztül vezet. Kellemesebb része felvetett témakörödnek számomra a kérdés maga, mit tegyünk külföldön született magyar ifjúságunkért. Minden gondolatodat elfogadom, csak eggyel ki szeretném bővíteni. Igazad van, nem akarjuk, hogy beolvadjanak, de nem is akarunk belőlük emigránso
