Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-02-01 / 2. szám

kát nevelni. Nos, ebben már benne van a helyes utón az első lépés: neveljük okét befogadó országaiknak jó állampolgáraivá, de adjuk meg nekik azt a magyar öntudatot, mely életük minden mozzanatát magyar szempontból, az összmagyarság értékeinek szemszögéből láttatja ve­lük. Ha szabad: legyen mindegyik egy kis "káté"-ja a magyarságnak, tudjon eléggé magyarul ahhoz, hogy a magyar szellemi vérkeringésbe bekapcsolódhassák, de tudjon érvényesülni mindennapi életében, befo­gadó országában. Röviden: segitsük ókét hozzá, hogy kia'lakitsák a szintézist befogadó országuk kultúrája és a magyar kultúra közt, hassunk minden erőnkkel arra, hogy az "ide is—oda is tartozás" fe­szültsége megszűnjön. Meg vagyok győződve, hogy minden gyermekünk­nek nagy problémája ez és magyarságunkat csak akkor lesz képes szol­gálni, ha ezen a ponton megtalálja az egyensúlyt. Néhány gondolat: 1. Mit adott a magyarság, ennek az országnak? Ne haragudj, de meg vagyok győződve, hogy vannak lakhelyeden magyar fiatalok, kik például Téged nem ismernek. Nagy kár, sokat tanulhatnának Tőled nemcsak a magyarság "miért"-jéről, de "hogyan"-járói is. Tudnál felfogásukhoz, szókincsükhöz mérten velük beszélni? Vannak más, ha­sonlóan szép eredményt elért magyarok lakhelyeden, kikhez egy ifjúsá­gi csoportot el mernél vinni? ^2. Szülők: A magyar öntudatra való nevelés mégiscsak otthon kezdődik, a szülői házban. Milyen jó volna, ha olyanok, kik ehhez értenek, összejöhetnének egy-egy szülői megbeszélésre, hol a szülő­ket nemcsak megerősítenék magyarságukban, de a magyarrá-nevelés bizo­nyos módszereit is megbeszélhetnék. __ Ismeri a szülő befogadó orszá­gának kultúráját, annak történelmét és ezeknek magyar vonatkozásait? Rá tudjak venni gyerekeiket, hogy iskolai dolgozataikban, stb. magyar témát válasszanak, lehetőleg olyat, melynek helyi jelentősége van? 3. Magyar egyesületek: Van helyi magyar iskola? Cserkészcsa­pat? Ha nincs: van olyan magyar egyesület, mely a fenntartás sze­repét vállalná? Az ilyen szervezkedésre már kidolgozott és bevált módszerek vannak, le is vannak Írva, csak kell valaki, aki csinálja. A magyar öntudat nem^vág bele villámként fiataljainkba, különö­sen külföldön nem. Nevelőmunkára van szükség, nem elég megismertet­ni a magyarságot velük, meg is kell azt szerettetni. Allitom ismét, erre eddig külföldön csak a magyar cserkészet volt képés, nem-cserkész fiataljaink,^egészen elenyésző kis szám kivételével, mind beolvadás­ra vannak ité'lve. A cserkészet sem óv meg minden fiatalt a beolva­dástól, de ha a magyar csapat nincs meg egy fiatal körül, képtelen lesz magyarrá fejlődni. Te érzelmileg is, tudatosan is belegyökereztél a magyarságba, már idegeneknek vagy magyar "Káté", miben olvasnak. Adja a Jóisten, hogy kinnszületett magyar ifjúságunk számára is "Káté" lehess, mely­ben Nemzetünk igaz és okos szolgálatát tanulhatják. Jó munkát kí­vánok ehhez Neked, sok szeretettel. New York Sándor István ZÁPOLYA JÁNOS Kedves Szerkesztőség! Engedjétek meg, hogy hozzászóljak a Zápolya Jánossal kapcsolatos vitához (ITT-OTT 4:11, 34.). Nincs szándékomban Zápolyát hibáiért és kegyetlenségeiért megvédeni. Csak azt akarom mondani, hogy hazánk 1526-ban nem Zápolya miatt, és nem is Mohácsnál vérzett el, mint azt 25

Next

/
Thumbnails
Contents