Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1972-02-01 / 2. szám
MAGYAR VALLÁS é;]1-neki Már abban a hiszemben voltam, hogy levelem olvasatlanul v. olvasás után került a szemétkosárba, amikor megkaptam ju'l.-aug. számotokat. A tartalomjegyzéket áttekintve meglepetéssel láttam a nevem, majd pedig Írásomat lapotokban. Erre nem számítottam. Ejl kívánságára elküldöm nektek egy versemet, mely néhány hónappal ezelőtt íródott, apámra való emlékezés hangulatában. Igaz, hogy Petőfi azt irtai ...ha nem tudsz mást, mint eldalolni saját fájdalmad s örömed, nincs rád szüksége e világnak, ezért a szent fát félretedd... Azonban az emlékezés érzésével nem vagyok egyedül--ezt a keresztet még sokan hordják, rajtam kívül, ki könnyebben, ki nehezebben. A verset tehát sokan magukénak érezhetik, igy nem kimondottan öncélú /A verset a 1?.—18. old. közöltük/. Kedves éji—ismételten! (Közlésre nem ajánlom!) "A magyar vallás felé" c. írásodban mintha cégjelzés nélkül az én levelemre válaszolnál. Fejtegetésed igen értelmes, s most már egy ilyen nehéz felfogású egyénnek is meg kell értenie, mint én vagyok. Komoly igazságod van, amikor ezt irod; "amit elhiszek tapasztalatilag, gyakorlatilag, stb. ... bizonyítható, amit hiszek bizonyíthatatlan." Lásd, ágáltam a "magyar vallás" ellen, pedig még nem értettem egészen, hogy miről is van szó. Ezt valami tudatalatti tiltakozás vezérelte. Örök életemben irtóztam az olyasmiktől, amiket bizonyíthatatlanul, csupán csak el kell hinni. Minek van akkor gondolkodó, felfogó és kombináló képességünk? En magyar vagyok, de ez nem hit kérdése.^ Hive vagyok Hazámnak, "rendületlenül," mint ahogy—örök időkre érvényesen—kérte ezt minden idők magyarjaitól Vörösmarty, de nem csinálok ebből holmi kultuszt és nem alkotok neki vallást, mert nincs benne semmi, ami hihetetlen. Igazat adok Értavy-Baráth Katának, aki "Egy regény margójára" kiirta gondolataimat. Te vallást akarsz, hitre buzditani azokat, akik ölik, csipik,^ marják egymást, Köves, agyagos földbe veted a magot és termést vársz? Igen, vallás, hit és egyéb hókusz-pókusz helyett tenni kellene valamit, s ezzel bizonyítani, hogy magyarok vagyunk--hogy ne kell.jen csupán hinni azt. Ha többet nem, talán gzt, hogy megszűnjön az az egymást pusztító szeretetlenség, amiről E.B.K. ir. De . • .! Van valakinek halvány elképzelése arról, hogyan érhető ez el? Nehéz! Azt hiszem, előbb fog elmenni a hegy Mohammedhez, mint ezt megtudnók va'lósitani. Ezért hát legyen legalább vallás? Legyen valami hitünk, ami megvalósíthatatlan s ezért egy szinten áll a bizonyithatatlannal-s ime, kész^a^vallás. Van miről írni, válaszolunk, vitatkozgatunk, telik az idő és a lap,valamivel el vagyunk foglalva. Már értem, mi akar lenni a magyar vallás, de a célját, hogy miért és kinek kell, még mindig nem értem. Nagy Charles Columbus, Ohio U.i.: Dr. Ertavy-Baráth Katának üzenem* Írásodban abszolút egy az egyben kifejezted gondolataimat s egyben Heltaiét is (kinek szelle-22
