Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1972-02-01 / 2. szám
Bármely vallásban a buzgó "hivó" éppen olyan vallásos, mint a másikban, csak a vallása más. # A vallás társadalom-épitő, de társadalom-romboló is lehet. (A fojtogatok rendje,a szamaritánusok,a szombatosok, stb.) A társadalmak vagy államok gyakran nem azért szorítanak vissza, vagy üldöznek egy-egy vallást, mert az nem tetszik nekik, hanem mert veszélyes lehet az államrendre. (Például» a szombatos háború esetén sem hajlandó fegyvert fogni.) Emellett a vallás tanithat olyan általános elveket, melyek adott körülmények között, adott időben és fajnál, veszélyesek lehetnek a faj vagy vérség jövőjére. (A harcos, nomád törzs, kinek szomszédai is ugyanilyenek, nehezen veheti fel a "szeresd ellenségeidet is" elvét, mert ha felveszi és éli is, a szomszéd azonban harcos marad és az "öld meg ellenségedet" elvét tanulja és követi, hamarosan ki fogja az utolsó szálig irtani. De ezt teszi minden "szeretetet" hirdető vallás is, aki a hittételeit úgy csüri-csavarja, ahogy az neki előnyt jelent vagy ad'.) Ez az a'lagja annak, hogy a faji, vérségi, nemzeti vallások, a faj szemszögéből nézve, előnyösebbek mint a központosított vallások. Főleg azért, mert a faji vallás a kérdéses faj, vérség lelkiségére, adottságaira és faji hagyományaira lett alapozva és tanitva. Ez a vallás a fajjal együtt nőtt fel. A központosított világvallások—már szervezetük alap ján is—nemzetköziek. A hit van és él minden vallás nélkül, a vallás már nehezen képzelhető el hit nélkül, kivéve, ha a vallást nem világnézetnek hivjuk. Egyház minden hit és vallás nélkül is elképzelhető. Gyakorlatilag ez egy vallás lelki és világi szervezetei # A kommunizmus-holott ennek is vannak erkölcsi szabályai, tételei, merev normái és dogmái, ezért mégsem vallás, hanem világnézet. Mivel nemzetközi, veszélyes minden nemzetre vagy államra, mely a kommunista rendszer keretében nincsen abszolút hatalmon. Részben ugyanezt mondhatjuk^ a zsidó vallásról is. Ez nemcsak hit, hanem vallás, egyház, világnézet és faji tulajdon egyben. Teljesen központi, az egész világra értve, azonban csak a faj szempontjából és a faj érdekeben. Ezért beszél "kiválasztottságról", melynek minden vallással és vérséggel szemben "előjogai" vannak. # A "bevett" és "elismert" vallások rendszerint nem képeznek veszélyt az ország vagy nemzet szempontjából, de hol van itt a határ, hol van a vörös vonal? Az ember társadalma könnyen elképzelhető minden vallás nélkül. A vallás normáit átveszi a jogrend, a hit a világnézetben nyilvánul meg. Az egyház szerepét átveszi a törvény, a rendelet, a jogszokás vagy szokásjog, valamint a közoktatási és népjóléti vonal. Ezt teszi a kommunizmus, ahol vallás nincsen, de élet es párt-elv, világnézet annál inkább vani Hol van a határ a vallási és állami norma-rend között? # Amit a zsidó vallás a"kiválasztott" jelzővel tanit, azt hirdeti a katolikus egyház is, csak másképpen fejezi kj. magát. "Egyedül üdvözítő vallás"-ról beszél, holott ez fából vaskarika. A vallás követője minden vallásban üdvözül, természetesen úgy és abban, ahogy és amit a kerdeses vallás tanit és hirdet. 15
