Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-01-01 / 1. szám

—Örül, hogy Angliába jön?—kérdezte. Késtem a válasszal. —Ha nem szereti Angliát, miért megy oda?—A hangja nem volt gúnyos.--Akárhol jobb mint Bécsben maradni. —Bécs gemütlich. Német—gondoltam. Meg is kérdeztem: —Német? —Svájci. Angliában vagyok férjnél. A korát nem lehetett megállapítani. Ugyanúgy lehetett harminc­­mint negyvenéves. — Harmadik férjem.—Aho^y ezt közölte, érződött, hogy nem szánta beszédtémának családi körülményéit. Vizsgáló^tekintettel végigmért, aztán megállapította: --Nem kelti szabadsághős benyomását. —Semmilyen hős nem vagyok. —Maga az első magyar, akitől ezt hallom. Akkor miért hagyta el a hazáját? —Később talán rájövök.--Mondhatná például azt, hogy szabad földön akar élni. —Mondhatnám. De a szabadság relativ fogalom. Sokkal inkább belső minőség, mintsem politikai helyzet.--Volt bántódása a kommunizmus alatt? —Ha volt, magam kerestem. —Azt hiszem, látom a problémáját: maga nem a világot, hanem önmagát akarja felfedezni.--Egyszerűbb azt mondani, hogy önmagam elől vagyok szökésben. --Hova szökhetik az ember sajátmaga elől?--Ezt kérdem én is. A vonat váltókon kattogott. —Nős? —Elvált vagyok. —Érdekes. Eddig azt hittem, hogy a válás csak a nyugati civi­lizáció áldása. —Nálunk is van vécé^és telefon. A nő az arcomat fürkészte. —író? —Én csak megfigyelem a jelenségeket, és legfeljebb cimkézem azokat. Adjunktus voltam a pszichológiai tanszéken. Nem M.D., Ph.D, —Értem. Feltételezem, hogy kedvenc angol Írója Somerset Maugham. —ügy gondolja, cinikus vagyok? —Inkább keserű. Az angol köd nem használ a megkeseredett 'tel­keknek . —Mindig akad egy hajó, ami a szigetről elvisz.^ —Jellemző, Máris elkészül, pedig még meg sem érkezett. Ügy éreztem, ideje, hogy bemutatkozzam.--Tamás a nevem. —Ez keresztnév vagy családnév?--Családnév. Tamás Péter. —Nem fogja elhinni, hogy engem is Péternek hívnak. Valóban hitetlenkedve néztem rá.--Az apámat terheli a felelősség. Mrs. Peter Tibbs. Ezesetben a Peter nem az uramat, hanem engem jelent. A férjem keresztneve Ross. Kicsit bonyolult, nem?—Mielőtt válaszoltam volna, témát változta­tott. —Van elképzelése arról, hogy mit fog csinálni? —Mindegy. Ami jön. Névjegyet vett elő. — Sose dobjon e'1 egy címet. —Nem szoktam. Mrs. Tibbs tűnődő tekintettel végigmért. Mondani akart valamit, 6

Next

/
Thumbnails
Contents