Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-12-01 / 10. szám

Botorkált a liefertes.

(Nem lett belőle ur.)

Azután .jött a Bankár S a Bankár lett az ur.

Azután jött a Mammon.

S a ámmon lett az ur.

Ms vele jött a'Sátán S most Sátán az ur.

. * ■ .

De elbukik a Sátán ás nem lesz mindig ur. ás összedől a mammon Ls nem lesz mindig ur. Öngyilkos lesz a Bankár Ms nem lesz mindig ur.

Is elmúlik az ínség Ls nem lesz mindig ur. i^s fölenged a Terror ...s nem lesz mindig ur.

Ls meghal a Szabadság i-s nem lesz mindig ur.

. s megszelidűl a Nép . s nem lesz mindig ur.

Király nem akad senki ls nem lesz többet ur.

Ls ránk szakad a kék Lg Ls nem lesz többet űr.

Ls füstté lesz a Tűz, Viz Ls nem lesz többet ur.

Kezdetben volt az Isten Az Isten volt az ur.

3 örökkön és örökkön Az Isten lesz az Ur.

Harsánvi Lajos

Ifj. Fekete István; •

' ' ŐSZI V A S R . . . i

Behúzódtam a hintó sarkába és álmos szemekkel néztem a szürke, esoszagu őszi reggelt. Dlég hideg volt még, mert a beteges őszi nap sugárkardja nehezen tudott magának utatvágni a jegenyefák csúcsa felett lógó puffadthasu esőfelhőkben. A dér még vastagon feküdt a galagonya bokrokon'és súlya alatt a gyenge ágak—mint gombaszedő öregasszonyok-közelhajoltak a földhöz.

Nem fáztam, mert édesapám jól becsomagolt a vastag és kissé lószagu kocsipokrócba. Mikor elindultunk a szakácsnőnk még téglát is akart melegiteni lábaink alá, de ezt a túlzó, nőies kényeztetést édesapám visszaütasitotta.

7