Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-09-01 / 7. szám

A julius-augusztusi anyagi elszámolásunk e számból adminisztratív okokból sajnos kimaradt. Kérjük az adakozók türe'lmétj a következő számban mindent pontosan nyugtázunk, visszamenőleg is,

PIPAFÜSTNÉL

Az utóbbi időben igen elszaporodott a szerkeszőséghez beküldött argumentum ad hominem műfaja—a személyek ellen irányitott cikkezés, levelezés. Egypár kifogásolható hangnemű iromány napvilágot is látott a lapban, s ezt barátaink közül többen szóvá tették—teljesen indokoltan.

Lapunk a szólásszabadság elvéhez következetesen hü maradt alapítása óta. Mivel szabad fórum vagyunk, s mivel munkánkba nemcsak a hivatásos Írók, hanem az összmagyarság bevonását tüztük ki célul, természetes, hogy a szabadsággal való visszaélés kiküszöbölése nehezebb számunkra mint más folyóirat szerkesztőinek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hagyjuk, hogy az ITT-OTT a személyes perlekedések nyilvános eszközévé váljék. Ezentúl szigorúbban pirosceruzázunkS

—éji

Kasay Dezső!

A JÓZAN EMBERI ESZ

Az Éltető J. Lajos és Charles Nagy közötti vitában (ITT- OTT 5!2, 22-23 és 5s59 20-21) Lajosnak nincs szüksége az én melléállásomra, Char'les-szal pedig nincs vitaalapom. Aki annyira "hisz önmagában és akarata erejében," hogy azok az élet 'legsúlyosabb terheit is könynyen kiállják, hisz semmi más "létkényszere" nincs, mint a herku'lesi magabizás és akinek "a józan emberi ész"-ben vetett hite "megingathatatlan", azzal nagy tévedés lenne a meggyőzés reményében vitát kezdeni.

Werner Heisenberg, a müncheni Max Planck Intézet igazgatója, aki 1932-ben kapott Nóbe'l-dijat, vallási vitába keveredett Dirac nevű atomkutató barátjával. Dirac, az ateista a szokott érvekkel (papok csalása, a szegények maszlagolása, az ostobák tévelygése) vitázott. Heisenberg a Világszellem mellett állt ki. Jelen volt egy harmadik atomkutató, Pauli is, aki hallgatott. Heisenberg rászólt? "Mondd, neked nincs véleményed? Mért nem szólsz?" Pauli! "De van! Tudom, hogy Diracnak is van hite. Hite az, hogy nincs Isteni És Dirac az Ő lorófétáia&"

Hogy mégis szólok, annak oka, hogy lehetnek kétkedők és--ugy érzem—ezekhez szólni érdemes.

Kedves Kétkedő Barátomí Ne félj, nem kezdek unalmas vallásbölcseleti értekezésbe. Mint orvos, ehhez nem értek. De bajban vagyok az "emberi józan ész" nagyságával, persze a sajátommal is, de főként az ateisták józan eszének dönthetetlen erejével.

A "józanok," a realisták, a pozitivisták, a pragmatikusok pl. kigunyo'lják a metafizikát, metafilozófiát és a metamatematikát (mert ez utóbbi is van), pedig itt nem misztikus butaságokról van szó, csupán arról, hogy vannak dolgok, amelyekben "még nem látunk tisztán, itt még van kérdeznivalónk" (Heisenberg).

Sok materialista tudós egész életének az a célja, hogy bebizonyítsa, hogy az életnek nincsen célja. Kitűnő feladati Es ez is "a józan emberi ész szülötte."

Marxista szemináriumon kellett résztvennem Budapesten. Egyetemi tanárok számára tartották, ezért nívós párttagot küldtek vezetőnek. A materialista elmélet érdekében azt fejtegette, hogy minden, még a matematika is, az anyagból keletkezett. Pl. "az almafán van 30 alma. Leszakítok 25-öt, marad öt." Egyszerű! Józan ésszel felfogható. "Igen ám—mondtam én—de a fáról ne 25-öt, hanem 3'1-et vegyél le és mutasd meg