Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1972-09-01 / 7. szám
nekem a negativ-egy-almát." "Ez helytelen,--mondta—ez elferdíti a tényeket." "Nem—válaszoltam--, mert a matematikában vannak mínusz számok is, amiket az anyagban nem lehet megmutatni. De jó5. Ha ezt nem hiszed, mutasd meg az imaginárius számot! a -et anyagban." "Ehhez én nem értek—mondta—, majd megkérdek egy szakértőt és visszatérünk a kérdésre." Sohase tértünk vissza5. Nem is térhettünk, mert a matematika az emberi szellem nyelve, amivel a körülötte levő világot— bár megérteni sohase tudja—próbálja magyarázni, leírni, vagy legalább körülírni. Az anyaghoz annyi köze van, hogy azzal is foglalkozik. Wilhelm Oswald, a monista (a monizmus az ateizmus egyik fajtája) és fizikokémikus, aki 1909-ben kapott Nobel-dijat, a század legelején ezeket mondta! "Ni monisták a tudomány fogalmát emeljük arra a helyre, ahová a kevésbé fejlett elméjüek az Isten fogalmát teszik. Ezek azt mondják, hogy az Isten mindenható. mindenütt ie'lenyaló és a legfőbb .jóság. Mindenekfelett a tudomány a legmindenhatóbb. Persze, a fiatal tudomány még nem tudhat mindent, de gyors léptekkel közeledik a mindenhatóság felé. A közlekedési eszközök, a rádió, az egész világot úgy behálózza, hogy minden egyes ember mindenütt ieLenvaló. Mint legfőbb jóság, a tudomány mérhetetlen sikerrel váltja fel az Isten helyét. Megakadályozza a szerencsétlenségeket, gazdaggá és boldoggá tesz." Kedves olvasó, magad is láthatod—ha körülnézel—de a továbbiakban még világosabban látjuk majd, hogy 60 év után hova tűntek ezek a magabiztos szólamok. Tudományosan elfogadott tény, hogy az emberi ész a dolgokat léptékben látja. Pl. tudja, hogy az acélrud rendkívül tömör anyag, amiben a szabad szem léptékével képtelen hézagot felfedezni. De ha eggyel lejebb lép, röntgennel már üregeket lát. Ha még mélyebbre lép, megtudja, hogy a tömör acélrud atomokból áll, amelyek még csak nem is érintik egymást. Mondjuk, hogy az emberi ész, ha ezt nem is látja reálisan, pozitiven és pragmatikusan, józanul mégis el tudja hinni. De az már hihetetlen, hogy az atomban a pozitiv töltésű proton körül keringő negativ elektron nem.anyag, hanem valamiféle hullám és hogy minden egyes elektronnak 3 dimenzióra van szüksége az atomon belül. így ha tiz elektron hullámzik az atomban, tíz dimenziót kell elképzelni. A "józan emberi ész" a negyedik dimenziót se tudja felfogni. Az atomtudósok mégis nem tiz, de számtalan dimenzióban számolnak. Ezek szerint a józan ész leegyszerűsítése, hogy az atom valamiféle parányi naprendszerszerüség, egyszerűen nem igaz. Minden ilyen egyszerűsítés önkényes és messze visz a realitástól. A végén oda jutottunk, hogy "emberi józan ésszel" az atomot nemcsak megismerni, de elképzelni se lehet. Magyarázatul csak száraz matematikai képlet maradt. De micsoda képlet;? Az atomrészecskék állapotát magyarázó képletben pl. az imaginárius szám, a VT1 szerepel (David Bergamini! Mathematics. Time Books, 1963), ami a matematikai szabályok szerint nem létezhet. A négyzetgyök alatti számot ugyanis két egyformára kell bontanunk. Ezek szorzata, négyzetre emelése eredményezi a gyökjel alatti számot. Igenám, de mind a plusz egyszer plusz egy, mind a mínusz egyszer mínusz egy egyenlő plusz eggyel. Csak a olusz egy és a mínusz egy szorzata egyenlő mínusz eggyel. De ez a kettő nem ugyanaz a szám. Nincs szám, amit négyzetre emelve mínusz egyet kapunk. Ez a valótlan, imaginárius szám a tudósok számára mégis nélkülözhetetlen. Ó, mindentudó emberi józan észt Felmegy a világűrbe, mint a materialista orosz űrhajós és büszkén hirdeti, hogy Istent seholse látott. Nem veszi észre, hogy saját istenét, az anyagot se látja. Fogalma sincs, hogy mi az atomS Persze azt se tudja, hogy mi az elektromosság és még sok más egyszerű, "emberi józan ésszel" észlelhető, de fel nem fogható dolog. Eddig tudományos tényeket soroltam fel, amik minden fizikai, vagy matematikai kézikönyvben megtalálhatók. Most még három tudóst idézek a legnagyobbak közül! 5
