Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1972-06-01 / 6. szám
HOZZÁSZÓLÁSOK AZ ITT-OTT BARÁTI KÖZÖSSÉGE . . . Kedves ITT-OTT? Gondolom tudjátok, hogy önzetlen és tehetséges munkátok eredménye ként, ma lapotok már egyike a fontos és befolyásos nyugati^magyar folyóiratoknak. Példányszámotok már elhagyta az Uj Látóhatórét és a Magyar Műhelyét, s megközelítette az Irodalmi Újságét, hogy csak a színvonalasabbakat emlitsem. A szervezetlen levelező kör módszere kitünően bevált. Szerény kiadásaitokat ugy-ahogy, de fedezik az önkéntes adományok, a beérkező levelek száma nagyobb, mint ahány leközlésére helyetek van, s mivel nem nyomtattatok fejléces levélpapírokat, snem osztottatok cimeket egymásnak,elkerültétek az emberi természetből^fakadó (hiúság,irigység, féltékenység) problémákat. Egyszóval munkátokat a lehető legjobban végzitek, fontos hivatást töltőtök be, lehetőséget adva a magyar jövőért aggódóknak, hogy gondolataikat kicseréljék, lelkesedésükkel egymást megerősítsék anélkül, hogy az Írásokat akár egy ideológia, akár egy izmus, akár egy idegen nemzeti érdek-cenzura szűrője választaná ki. Mégis, mindennek ellenére, elevelemet azért irom, mert áprilisi számotokban felfedeztem néhány zavaró jelet, mire szeretném a figyelmeteket felhívni. Az általam kifogásolt levelek egyikét Értavy-B. József, a másikat Stirling György irta. Más okból, más szemszögből, de mindketten olyan írást küldtek be amelyek nem hasznosak, smelyek helyett talán lehetett volna mást lehozni. Nem jut eszembe egy szerkesztői cenzúra bevezetését szorgalmazni, csak levelező körünk tagjait szeretném kérni, hogy alkalmazzanak egy kis öncenzúrát, s ne engedjék, hogy az ITT-OTT is személyeskedő nyilatkozatok és ellennyilatkozatok fórumává váljon. Annyi terület van amiben egyet értünk, annyi a téma amit higgadt fejjel kellene megbeszélni, hogy a magyar jövő épületében mi is elhelyezzük a^magunk tégláját, hogy a személyi kérdésekre, torzsalkodást szító írásokra nem szabad, hogy időnk vagy érdeklődésünk maradjon. Úgy hiszem tartozom Értavy-B. Józsefnek és Stirling Györgynek azzal, hogy megmagyarázzam miért nem tartom leveleiket hasznosnak? Értavy-B. József sok oldalon keresztül arról irt, hogy a Nemzetőr cimü újság szerkesztője megsértette őt egy cikkben, s hogy ez mennyire igazságtalanul érte őt. Ha ugyanezen az oldalszámon kifejtette volna, hogy szerinte miért volt helyes a vasfüggönnyel elválasztott magyaroknak Debrecenben "összehajtani fejeiket", akkor mindannyiunkat meggondolkoztató, hasznos, fontos írást adott volna közre. így sajnos káros volt írása, mert megértjük ugyan egy áldozatos életű ember fájdalmát az igazságtalan vádak miatt, de Írása mégis azt hangsúlyozta ami elválaszt minket, snem azt ami összetart. Nem a jövőről irt hanem a múltról, nem érdemben tárgyalt egy fontos témát, hanem személyeskedett, smindezt bizony értelmetlenül tette, mert mégha Tollas '.Tibort meg is győzi levelével (ha ez volt a célja, személyes levélnek is küldhette volna) , semmi sem változik, mert mindig lesz egy újság amely ilyen dolgokat közöl. Legalább is addig lesznek ilyen újságok, amig vannak akik elolvassák azokat. Gondoljuk meg mit értek volna el Benesék ha az egymásról irt cikkek megválaszolására fecsérlik energiájukat, tehetségüket? Elvégre nem az a legény aki üt, hanem aki állja. Egy27