Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-06-01 / 6. szám

HOZZÁSZÓLÁSOK AZ ITT-OTT BARÁTI KÖZÖSSÉGE . . . Kedves ITT-OTT? Gondolom tudjátok, hogy önzetlen és tehetséges munkátok eredmé­nye ként, ma lapotok már egyike a fontos és befolyásos nyugati^magyar folyóiratoknak. Példányszámotok már elhagyta az Uj Látóhatórét és a Magyar Műhelyét, s megközelítette az Irodalmi Újságét, hogy csak a színvonalasabbakat emlitsem. A szervezetlen levelező kör módszere ki­tünően bevált. Szerény kiadásaitokat ugy-ahogy, de fedezik az önkéntes adományok, a beérkező levelek száma nagyobb, mint ahány leközlésére helyetek van, s mivel nem nyomtattatok fejléces levélpapírokat, snem osztottatok cimeket egymásnak,elkerültétek az emberi természetből^fa­kadó (hiúság,irigység, féltékenység) problémákat. Egyszóval munkáto­kat a lehető legjobban végzitek, fontos hivatást töltőtök be, lehető­séget adva a magyar jövőért aggódóknak, hogy gondolataikat kicserél­jék, lelkesedésükkel egymást megerősítsék anélkül, hogy az Írásokat akár egy ideológia, akár egy izmus, akár egy idegen nemzeti érdek-cen­­zura szűrője választaná ki. Mégis, mindennek ellenére, elevelemet azért irom, mert áprilisi számotokban felfedeztem néhány zavaró jelet, mire szeretném a figyel­meteket felhívni. Az általam kifogásolt levelek egyikét Értavy-B. József, a másikat Stirling György irta. Más okból, más szemszögből, de mindketten olyan írást küldtek be amelyek nem hasznosak, smelyek helyett talán lehe­tett volna mást lehozni. Nem jut eszembe egy szerkesztői cenzúra beve­zetését szorgalmazni, csak levelező körünk tagjait szeretném kérni, hogy alkalmazzanak egy kis öncenzúrát, s ne engedjék, hogy az ITT-OTT is személyeskedő nyilatkozatok és ellennyilatkozatok fórumává váljon. Annyi terület van amiben egyet értünk, annyi a téma amit higgadt fej­jel kellene megbeszélni, hogy a magyar jövő épületében mi is elhelyez­zük a^magunk tégláját, hogy a személyi kérdésekre, torzsalkodást szí­tó írásokra nem szabad, hogy időnk vagy érdeklődésünk maradjon. Úgy hiszem tartozom Értavy-B. Józsefnek és Stirling Györgynek azzal, hogy megmagyarázzam miért nem tartom leveleiket hasznosnak? Értavy-B. József sok oldalon keresztül arról irt, hogy a Nemzetőr cimü újság szerkesztője megsértette őt egy cikkben, s hogy ez mennyire i­­gazságtalanul érte őt. Ha ugyanezen az oldalszámon kifejtette volna, hogy szerinte miért volt helyes a vasfüggönnyel elválasztott magyar­oknak Debrecenben "összehajtani fejeiket", akkor mindannyiunkat meg­­gondolkoztató, hasznos, fontos írást adott volna közre. így sajnos káros volt írása, mert megértjük ugyan egy áldozatos életű ember fáj­dalmát az igazságtalan vádak miatt, de Írása mégis azt hangsúlyozta ami elválaszt minket, snem azt ami összetart. Nem a jövőről irt hanem a múltról, nem érdemben tárgyalt egy fontos témát, hanem személyeske­dett, smindezt bizony értelmetlenül tette, mert mégha Tollas '.Tibort meg is győzi levelével (ha ez volt a célja, személyes levélnek is küldhette volna) , semmi sem változik, mert mindig lesz egy újság amely ilyen dolgokat közöl. Legalább is addig lesznek ilyen újságok, amig vannak akik elolvassák azokat. Gondoljuk meg mit értek volna el Benes­­ék ha az egymásról irt cikkek megválaszolására fecsérlik energiájukat, tehetségüket? Elvégre nem az a legény aki üt, hanem aki állja. Egy­27

Next

/
Thumbnails
Contents