Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-06-01 / 6. szám

szóval kár volt. Remélem egyszer majd Értavy-B, József érdemben is kifejti gondolatait a debreceni konferenciáról, s arról hogy miként lehet egységes magyarságot, nemzeti kultúrát szolgálni anélkül, hogy a keleti és nyugati izmusok fanatikusai falat ne emeljenek a népünk jövőjéért dolgozni kivánó magyarok közé.

Stirling György Írását is károsnak tartottam. Ő elvben a magyar koronáról irt, vitára kelve Éltető J. Lajos korábbi,szerintem hideg logikával megalapozott Írásával. Azért mondom, hogy elvben irt a koronáról, mert gyakorlatban egyetlen gondolatot^ érvet sem találtam^írásában, csak személyeskedést. Megtudtam, hogy Ó mikor, melyik újságban irt cikket, megtudtam, hogy volt köztük rotációs is (nem csak kőnyomatosí), megtudtam, hogy büszke korára (mintha másnak nem sikerülne megöregedni), s megtudtam, hogy aki nem ért vele egyet az legokosabb ha visszaköltözik Magyarországra. Neki is csak azt tudom mondani, kár volt ilyen levelet Írni. Kár volt mert jelzők és repülőjegyek osztogatása helyett hozzászólhatott volna érdemben is egy fontos kérdéshez. Eizony sokunkat érdekeltek volna higgadt megfontolt érvei, hogy szerinte miért van jobb helye a koronának Amerikában, mint Festen, s az is hogy szerinte vaj jón egy Magyarországon tartott referendum e témáról milyen eredményt hozna? Érdekelt volna az is, hogy miért választotta 1970-ben a politikai emigráns keserű kenyerét, s az is hogy miben (emberi vagy politikai adottságokban) látja a különbséget Deák Ferenc és Kádár János lehetőségei, helyzete között.

^Ez egy fontos kérdés, érdemes lenne talán egyszer bővebben^megbeszélni. Elvégre Deák hatalmi pozícióból tárgyalhatott az osztrákoké kai, mikor a poroszok és olaszok hadban álltak velük, mikor a Bismarck által támogatott és Klapka által vezetett magyar önkéntesek 1866-ban már betörtek a felvidékre, mikor Garibaldi elkötelezte magát, hogy délről követi a magyar légiót, melyet Türr vezetésével az olasz király pénzén, sa szerb fejedelem támogatásával állítottak fel.Idézzük csali Kossuth Cassandra levelét?

"Deák lemond Magyarország legbecsesebb állami jogairól, és lemond oly módon, ^mely Magyarország szomszédait nyugat és kelet felé ellenségeikké teszi. A nemzetiségi belkérdés kielégítő megoldását, a Horvátországgali kiegyezést lehetetleníti, sa szemlátomást közelgő európai bonyodalomnál a hazát a vetélkedő ambícióknak céltáblául ttizi ki."

Bizony úgy tűnik, ^hogy Deáknak lett volna más választása is, mint a hullaszagot árasztó Habsburg házhoz kötni az ország szekerét, s ha akkor nem monarchia, hanem dunai konfederáció születik, akkor ma talán másképpen néz ki a világ.

Kádárról még korai lenne ilyen összefoglaló véleményt mondani, de azt is igazságtalan lenne állítani, hogy nincs a két életpálya között hasonlóság, elvégre nem csak Kádár adta el 5ő-ot Moszkvának (talán főleg gyávaságból), Deák is azt tette *+8-al Bécsben (mégha jóindulatú félreértéséből is a nemzeti érdeknek), smig Deák rövidlátásával Trianon alapjait rakta le, addig Kádárról még nem tudjuk miként fog sáfárkodni szűkre szabott lehetőségeivel az elkövetkező években. (Elvégre olyan rémhírek is keringenek, s hangsúlyozom, hogy csak rémhírek, hogy Kádár az összeurópai Biztonsági Értekezlet után össze kíván hívni valamit, amiből egyszer majd kinőhet a Középeurópai Egyesült Államok.)

Mivel Stirling György egyik kérdéshez sem szólt érdemben hozzá, írását haszontalannak tartottam.. Ugyanígy sajnálatosnak hiszem a"feketekönyv" téma felvetését is, amiről egyrészt ma sem tudom, hogy mi-28