Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-05-01 / 5. szám

1 olyan személyt, akit már megfogott. Annak mondja a verset, a többit ne is lássa. Egyetlen szereplő sem mentes a hallgatók hatásától. Misztikus, majdnem megfogható kapcsolat alakul ki a versmondó és hall­gatói között. Minél többen kapcsolódnak bele az élménybe, annál jobb a versmondás. De mindig akad egy-két hallgató, akihez lehetetlen közelférkőzni. Ezek negativ töltése fékez, taszit. Ezért van az, hogy az emelvényen sohase hatódok meg úgy, mint fáim és madaraim kö­zött, vagy (ami ugyanaz) amikor egyedül vagyok és szalagról hallgatom vissza a saját versmondásomat. A versmondó önmagából is ad a vershez. Ugyanazt a verset ezért különbözőképpen lehet felfogni, érezni és érzékeltetni. Sokszor hom­lokegyenest ellenkezően! Résztvettem egy Ady-esten. Az előadó kitü­nően beszélt. Szakértője volt a témának. Számomra azonban túlságosan leegyszerüsitette Adyt. Nyoma se volt Ady szimbolizmusának, miszti­kumának, a kimérai gondolatoknak. Úgy hittem, hogy a.hallgatósághoz alkalmazkodik. Egyszercsak olvasni kezdi "A muszály-Herkules" cimü verset. Azokat a szavakat és sorokat hangsúlyozza, emeli ki,amelyek­ben Ady keményen megmondja az ellenségeinek. Az előadó felfogása kétségtelenül az volt, hogy a költő gúnyolódik, orrbafricskáz, viccel. Áthallgatok négyszer nevettek fel hangosan. A humoreszknek nagy ha­tása volt. Én meg többenten markoltam a széket. Majdnem felugrot­tam, hogy kirohanjak. Csak az tartott vissza, hogy mint ismert Ady­­versmondót, sokan figyeltek. Nem akartam botránykő lenni. Szerin­tem ez a vers egy halálosan megsértett ember dühkitörése. Fájdalmas, félelmetes és megrázó; Nincs benne semmi nevetséges, mint ahogy nem lehet felkacagni a "Megbünhődött már e nép" éneklésekor se. Szerin­tem ebben a versben a versmondónak a drámát kell érzékeltetni a hall­gatókkal. A költő nem viccelődött! Mégis lehet, hogy az előadónak volt igaza. Lehet, hogy az ő felfogása a helyes. Adyt nem lehet megkérdezni. Ezzel a példával csak azt akartam érzékeltetni, hogy milyen nehéz kielégíteni a külön­böző felfogásokat. Milyen nehéz még az egyszerű versmondásban is igaznak lenni. Hát még a magyarság sorsdöntő kérdéseiben! Philadelphia Versmondóink figyelmébe ajánljuk a következő kiváló, hanglemez­melléklettel ellátott szakkónyvet% Gáti József, A versmondás. 2. ki­adás, Budapest, Gondolat kiadó, 1969. Megrendelhető a magyar könyv­terjesztőknél; ára kb. $5. Szintén hasznos; Miért szén? (Századunk magyar lirája verselemzésekben). Budapest, Gondolat, 1968$ kb. $3.00 A LÓVÉSZÁROKBÓL . . . A clevelandi Szittyakürt 1972 márciusi számának 9. oldalán je­lent meg a következő nyilt levél, "Már a lövészeket is bántják" cimmel. "Szomorú szivvel olvastuk a nagy reményekkel induló ifjusági lap­ban, az ITT-OTTban a lövészekkel foglalkozó gúnyos közleményüket. Idézet; Szeretnék a többség nevében gratulálni azoknak, akik még most is erősen hisznek Hazánk fegyveres felszabaditásában—és készül­nek rá. Tudod kikről van szó. Őrömmel halljuk, hogy minden nyáron maguk köré gyűjtik a hasonhitü szülők gyermekeit és minimális ösz-11

Next

/
Thumbnails
Contents