Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1972-05-01 / 5. szám
1 olyan személyt, akit már megfogott. Annak mondja a verset, a többit ne is lássa. Egyetlen szereplő sem mentes a hallgatók hatásától. Misztikus, majdnem megfogható kapcsolat alakul ki a versmondó és hallgatói között. Minél többen kapcsolódnak bele az élménybe, annál jobb a versmondás. De mindig akad egy-két hallgató, akihez lehetetlen közelférkőzni. Ezek negativ töltése fékez, taszit. Ezért van az, hogy az emelvényen sohase hatódok meg úgy, mint fáim és madaraim között, vagy (ami ugyanaz) amikor egyedül vagyok és szalagról hallgatom vissza a saját versmondásomat. A versmondó önmagából is ad a vershez. Ugyanazt a verset ezért különbözőképpen lehet felfogni, érezni és érzékeltetni. Sokszor homlokegyenest ellenkezően! Résztvettem egy Ady-esten. Az előadó kitünően beszélt. Szakértője volt a témának. Számomra azonban túlságosan leegyszerüsitette Adyt. Nyoma se volt Ady szimbolizmusának, misztikumának, a kimérai gondolatoknak. Úgy hittem, hogy a.hallgatósághoz alkalmazkodik. Egyszercsak olvasni kezdi "A muszály-Herkules" cimü verset. Azokat a szavakat és sorokat hangsúlyozza, emeli ki,amelyekben Ady keményen megmondja az ellenségeinek. Az előadó felfogása kétségtelenül az volt, hogy a költő gúnyolódik, orrbafricskáz, viccel. Áthallgatok négyszer nevettek fel hangosan. A humoreszknek nagy hatása volt. Én meg többenten markoltam a széket. Majdnem felugrottam, hogy kirohanjak. Csak az tartott vissza, hogy mint ismert Adyversmondót, sokan figyeltek. Nem akartam botránykő lenni. Szerintem ez a vers egy halálosan megsértett ember dühkitörése. Fájdalmas, félelmetes és megrázó; Nincs benne semmi nevetséges, mint ahogy nem lehet felkacagni a "Megbünhődött már e nép" éneklésekor se. Szerintem ebben a versben a versmondónak a drámát kell érzékeltetni a hallgatókkal. A költő nem viccelődött! Mégis lehet, hogy az előadónak volt igaza. Lehet, hogy az ő felfogása a helyes. Adyt nem lehet megkérdezni. Ezzel a példával csak azt akartam érzékeltetni, hogy milyen nehéz kielégíteni a különböző felfogásokat. Milyen nehéz még az egyszerű versmondásban is igaznak lenni. Hát még a magyarság sorsdöntő kérdéseiben! Philadelphia Versmondóink figyelmébe ajánljuk a következő kiváló, hanglemezmelléklettel ellátott szakkónyvet% Gáti József, A versmondás. 2. kiadás, Budapest, Gondolat kiadó, 1969. Megrendelhető a magyar könyvterjesztőknél; ára kb. $5. Szintén hasznos; Miért szén? (Századunk magyar lirája verselemzésekben). Budapest, Gondolat, 1968$ kb. $3.00 A LÓVÉSZÁROKBÓL . . . A clevelandi Szittyakürt 1972 márciusi számának 9. oldalán jelent meg a következő nyilt levél, "Már a lövészeket is bántják" cimmel. "Szomorú szivvel olvastuk a nagy reményekkel induló ifjusági lapban, az ITT-OTTban a lövészekkel foglalkozó gúnyos közleményüket. Idézet; Szeretnék a többség nevében gratulálni azoknak, akik még most is erősen hisznek Hazánk fegyveres felszabaditásában—és készülnek rá. Tudod kikről van szó. Őrömmel halljuk, hogy minden nyáron maguk köré gyűjtik a hasonhitü szülők gyermekeit és minimális ösz-11
