Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1972-04-01 / 4. szám
Ilyen szarvashibát nem szabad^egy rövid levélben elkövetni, méghozzá kétszer. tehát elnézésről szó sem lehet: igaz, hogy a minél-annál szópárból az "annál" két n betűvel Íródik, no de ez nem jelenti azt, hogy a minél-t is minnél-nek irdS . . . Igaz? Ha valaki újságot akar irni, annak tisztában kell lennie a nyelv szabályaival, mert ■•az a nyersanyaga, mint szobrásznak az anyag. Tudod, hogy ilyesmiért abban a régi, rossz--de igényes—ántivilágban útilaput kötöttek^az ujságirógyakornokok talpa alá azok a szigorú, de nívót megkövetelő Pethő Sándor-szabásu főszerkesztő bácsik? . . . No, remélem,nem haragszol ezért' Üdvüzül—Stirling György. Stirling György fent említett Washingtoni Posta c. rovatának idevonatkozó részes "ITT-OTT az emigráció berkeiben fel-felkelnek olyan disszonáns hangok, melyek nemcsak az anyanyelvi konferencia, de például legutóbb a Szentkorona kérdésében is a kinti magyarság döntő többségének véleményével homlokegyenest ellenkező álláspontot foglalnak el. Ehhez természetesen mindenkinek joga van, hiszen ITT sajtószabadság van, nem úgy, mint OTT ... De azt már észrevétéleznünk kell, hogy ezeket a "hivatásos Emigráció" (sic!) véleményétől eltérő badarságokat a hazai magyarság nevében hangoztatják egyesek, noha erre - megbízást éppúgy nem kaptak, mint a nyelvészkongresszus zarándokai otthoni szereplésükre. Éltető elemük ezeknek az egyénieskedő,"külön utón" járóknak, ha felfigyelnek rájuk, észreveszik őket és vitába szállnak velük. Épp ezért nem is vesztegetek rá több szót, csupán egy inditvánvom van: aki úgy látja jónak, hogy Kádár-Magyarországon többet tud használni a magyar ügynek, menjen haza, akárcsak egy hétre nyelvészkedni, akár véglegesen' Senki sem fogja útját állni- Most úgyis szükség van otthon minden dolgos kézre: Szántó elvtársék nagy igyekezettel toldják-foldják az anyanyelvi konferencia ütött-kopott trójai falovát, jól jön^nekik a segítség; Éltesse őket a Jóisten'" Katolikus Magyarok Vasárnapja (Youngstown), 1972 márc. 12, 7 old. "Itt valahol, ott valahol" (A detroiti Magyar Újság 1972 február 11.-i vezércikke) Vájjon hány amerikai magyar hallott már az 5 évfolyamot megért, egyszerű külsőben,sokszorosításban megjelenő amerikai magyar ifjúsági kezdeményezésről, az ITT-OTTról? Az a néhány magyar ifjú, aki gondolkozásában és nyelvében megmaradt és meg fog maradni magyarnak itteni, vagy Magyarországon kívüli születése ellenére isj megindított egy füzetszerü lapot, aminek a célja "tiszta testvéri alapon, a szokásos szólamok, rangok, címek és tagsági igazolványok nélkül" keresni az "őszinte, egyszerű, igaz magyar utat" . . . Vájjon hányán nyitották ki a szivüket és legalább a fülüket, hogy megérthessék^^meghallhassák az itt felnövekedő, magyarnak maradó és a^magyar^jövőért aggódó magyar ifjúság ezen szócsövének az egyre erősbödő üzenetét! Pedig ezek az egyre izmosabb fiatalok itt vannak közöttünk, mellettünk. Aki szemlesütve rázza a fejét mert nem a fülének kellemes malasztot ^vél felfogni ezekből a havonta megjelenő üzenetekből, annak talán jó lenne arra is emlékezni, hogy a "szakadék" létrejöttében nem27