Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-04-01 / 4. szám

Ilyen szarvashibát nem szabad^egy rövid levélben elkövetni, méghozzá kétszer. tehát elnézésről szó sem lehet: igaz, hogy a minél-annál szópárból az "annál" két n betűvel Íródik, no de ez nem jelenti azt, hogy a minél-t is minnél-nek irdS . . . Igaz? Ha valaki újságot a­­kar irni, annak tisztában kell lennie a nyelv szabályaival, mert ■•az a nyersanyaga, mint szobrásznak az anyag. Tudod, hogy ilyesmiért ab­ban a régi, rossz--de igényes—ántivilágban útilaput kötöttek^az uj­­ságirógyakornokok talpa alá azok a szigorú, de nívót megkövetelő Pethő Sándor-szabásu főszerkesztő bácsik? . . . No, remélem,nem ha­ragszol ezért' Üdvüzül—Stirling György. Stirling György fent említett Washingtoni Posta c. rovatának ide­vonatkozó részes "ITT-OTT az emigráció berkeiben fel-felkelnek olyan disszonáns hangok, melyek nemcsak az anyanyelvi konferencia, de például legutóbb a Szentkorona kérdésében is a kinti magyarság döntő többségének véle­ményével homlokegyenest ellenkező álláspontot foglalnak el. Ehhez természetesen mindenkinek joga van, hiszen ITT sajtószabadság van, nem úgy, mint OTT ... De azt már észrevétéleznünk kell, hogy eze­ket a "hivatásos Emigráció" (sic!) véleményétől eltérő badarságokat a hazai magyarság nevében hangoztatják egyesek, noha erre - megbízást éppúgy nem kaptak, mint a nyelvészkongresszus zarándokai otthoni sze­replésükre. Éltető elemük ezeknek az egyénieskedő,"külön utón" járóknak, ha felfigyelnek rájuk, észreveszik őket és vitába szállnak velük. Épp ezért nem is vesztegetek rá több szót, csupán egy inditvánvom van: aki úgy látja jónak, hogy Kádár-Magyarországon többet tud használni a magyar ügynek, menjen haza, akárcsak egy hétre nyelvészkedni, akár véglegesen' Senki sem fogja útját állni- Most úgyis szükség van otthon minden dolgos kézre: Szántó elvtársék nagy igyekezettel told­­ják-foldják az anyanyelvi konferencia ütött-kopott trójai falovát, jól jön^nekik a segítség; Éltesse őket a Jóisten'" Katolikus Magya­rok Vasárnapja (Youngstown), 1972 márc. 12, 7 old. "Itt valahol, ott valahol" (A detroiti Magyar Újság 1972 február 11.-i vezércikke) Vájjon hány amerikai magyar hallott már az 5 évfolyamot megért, egyszerű külsőben,sokszorosításban megjelenő amerikai magyar ifjúsá­gi kezdeményezésről, az ITT-OTTról? Az a néhány magyar ifjú, aki gondolkozásában és nyelvében megmaradt és meg fog maradni magyarnak itteni, vagy Magyarországon kívüli születése ellenére isj megindított egy füzetszerü lapot, aminek a célja "tiszta testvéri alapon, a szo­kásos szólamok, rangok, címek és tagsági igazolványok nélkül" keres­ni az "őszinte, egyszerű, igaz magyar utat" . . . Vájjon hányán nyitották ki a szivüket és legalább a fülüket, hogy megérthessék^^meghallhassák az itt felnövekedő, magyarnak maradó és a^magyar^jövőért aggódó magyar ifjúság ezen szócsövének az egyre e­­rősbödő üzenetét! Pedig ezek az egyre izmosabb fiatalok itt vannak közöttünk, mellettünk. Aki szemlesütve rázza a fejét mert nem a fülének kellemes ma­­lasztot ^vél felfogni ezekből a havonta megjelenő üzenetekből, annak talán jó lenne arra is emlékezni, hogy a "szakadék" létrejöttében nem­27

Next

/
Thumbnails
Contents