Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-04-01 / 4. szám

én azt láttam volna. Ka Soós József a szeretet és megértés sugallatára hallgat, még vicctől sem irta volna, amit irt.

Az elkövetkezőkben higgadtan meg kell tárgyaljunk magunk között egy jelenséget, amely, a magyarokra különösen, de mégiscsak elsősorban az Emberre jellemző. Gondolok itt arra a törekvésre, amely a magyar nép sorskérdéseiben vélemények és cselekedetek Ítéletét monopolizálni szeretné. Én magam távol állok attól a meggyőződéstől, hogy mindenben csak nekem lehet igazam és mindenki más téved. Az Anyanyelvi Konferencián való részvételem után azt tapasztaltam, hogy csak azok maradtak meg barátnak, jóismerősnek, akik hozzam hasonlóan nem hiszik, hogy népünk felemelkedésének egyetlen üdvözítő útja volna, vagy hogy egy ember, vagy egy kis csoport, vagy akár nagyobb csoport is, birtokában lenne minden megoldás kulcsának. A csak fekete-fehéren látók szinte pillanatok alatt ellenséggé váltak. A támadások kereszttüzében többet meditáltam az emberi lét kérdéseiről, a magam életcéljáról, mint talán bármikor előtte. Talán mert fájt a sok igazságtalanság és egyhülésül általános és végtelenségbe torkolló kérdésekhez menekültem. Részben saját magam vizsgálóbírójává váltam, mert egyre csak azt kérdeztem' önmagámtól? Miben vagyok én hibás s - miben van igaza azoknak, akik tetteimet félreértve, vagy meg -nem ■ értve pellengérre állítanak. Arra a következtetésre jutottam, hogy az emberiség két csoportra oszlik? megértő-jóakaratuakra és szigorukérlelhetetlenekre. Persze, ez a két csooort is sokféleképpen megoszlik és konfliktusok keresztül-kasul adódhatnak. A nagy leszámolások, háborúk, felfordulások a második kategóriába esők között zajlanak le. Az emberiség jövő sorsa végeredményben attól függ talán? sikerül-e a szelídeknek magukhoz ragadni a kezdeményezést. Mintha ebben ellentmondás volna, hiszen a jó sztereotip szerepe a megadás. Hiszem azonban, hogy a békés, megbocsájtó és türelmes lelkialkatu tömegek erősek is tudnak lenni és az emberiség lassú megérésével övéké lesz a vezető szerep.

Mindebben amit elmondtam, sok az általánosítás és leegyszerűsítés, de az alapkoncepciót támogatni látszik a tapasztalat. Nem kell messze menni példáért? Az ITT-OTTos lelkűiét alaposan különbözik azon^körök lelkületétől, ahonnan a sok kiközösítés, letorkolás, förmedvény-gyártás származik. A szelid-gyenge, kérlelhetetlen-erős helyett nekem a szelid-erős kombináció a legszimpatikusabb. Végsősoron ezt az emberi magatartást tartom a legalkalmasabbnak és legeredményesebbnek szeretett magyar népünk érdekében végzett tevékenységünk során.

Úgy érzem, ezt el kellett mondanom a Tollas Tiborhoz irt levelem bevezetéseképpen és a később közlendő "debreceni zarándoklatom" apológiájához. Örülök, hogy az ITT-OTT, mint becsületes fórum, helyt ad különböző nézeteknek s nem követi egyes lapok Ízléstelen gyakorlatát, amely szerint a megtámadottakat elütik a védekezés lehetőségétől.

Béke legyen velünk.

A levél szövege 5 Kedves Tibori

George Orwell 198^ c. könyvében az ultimális diktatúra a következőképpen bánik el a kegyvesztettekkel? bevonnak minden olyan könyvet és újságot, amelyben a nevük szerepel s ujranyomják azokat, hogy még nyomuk se maradjon. Nemcsak hogy nem léteznek, de soha nem is<léteztek. A kegyvesztettek fizikai megsemmisítése már tk. antiklimaktikus, merthát aki nem létezik--azt nem is lehet megsemmisíte-12