Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)

1970-01-01 / 3-4. szám

érthető tanát félretéve kizárólag az Egy Isten hitre szorítkozott, az Unitárius—alapitója Dávid Ferenc, magyar püspök. Illik ne­künk, magyaroknak tudni, mert a közelmúltban volt *4-00 éves jubi­leumi ünneplések alatt ez a fontos tény (lásd példának Luther és Evangelical Lutheran Church) jóformán meg semvolt emlitve. Pil­­lanatnyilagnem bir különösebb fontossággal, de ha valaha eljön annak a szüksége, hogy az egymilliárdos keresztény és az 500 milliós mohamedán vallás közös nevezőt keressen, arra pont az unitárius egyház adná meg az alapot, lévén az Iszlám legfontosabb tana "la ill'ah i'l Allah"—magyarul Egy az Isten. (Mellesleg megjegyezve a mohamedánok elismerik Jézus istentől küldött voltát, csak mi nem ismerjük el Mohamedét.) Egy másik intézmény a parlamentarizmus, amit az angol nép az ő magna cartájával kisajátított. A mi aranybullánk csak 6 évvel később ^keletkezett, de ez már nem számit, mert az angoloké az elsőség. Valóban? Es mi volt a magyar vérszerződés 88^-ben, ha nem a nemzet és az uralkodó között 5 pontban lefektetett regu­láció egyfelől az uralkodó, másfelől a nemzetet a nemzetségfőkön keresztül reprezentáló törzsfőnökök között? A vérszerződés Európa első alkotmányjogi dokumentuma. Első pontja világosan leszögezi a trónöröklés véres kérdését, azt min­den esetben a 7 választó (dux, princeps) vezér (a németeknél a 7 választó-fejedelem) es legerősebb nemzetségfő mint a nemzetet képviselő testület hatáskörébe utalja és szavazás (nem háború, vagy testvérharc) tárgyává teszi. Édes Istenem, mi történt?! A mi bölcs, demokratikus eljárásunkat (amely reprezentáción és sza­vazáson alapult 1100 évvel ezelőtt) mint csúnya pogány elgondolást levetették rólunk (bezzeg felvették maguknak a németek) István király és müveit nyugati tanácsosai és helyébe tették—a magyar nemzetre tukmálták--az ő annyi vérben megfogamzott elsőszülötti (primogeniturális) automatikus (tehát nem demokratikus) trónörök­lési szisztémájukat. Amig a németek a 7 választófejedelem által békésen (civilizált, müveit, nyugati módon) választott császárja­ik alatt prosperáltak és világhatalommá lettek, addig mi a ránk­tukmált primogeniturális nyugati szisztéma mellett elindultunk egy lejtőn (testvérharcbanölve egymást, "barbár keleti" módon), amely közel juttatott a záróponthoz. (Példának lásd a következőt: Péter /Orseolo/ megvakittatja Vazult, a korona várományosát. Aba Sámuel megöleti és megvakittatja Pétert. András megöleti Abát, maga testvére, Béla elleni csatában hal meg /lovak letapossák/. Bélára a csata előtt /milyen a véletlen/ rászakad a trón. Béla fiai Géza és László tovább testvérháboruznak András fia Salamon ellen, aki 3-szor lett koronázva, mégis mint remete halt meg.) A vérszerződés 5. pontja átok volt a vérszerződés megszegőjére. Szent István azt megszegte—és soha népet 1000 éven át nem vert úgy átok mint a magyart. A vérszerződés 330 évvel megelőzte a magna chartát. De legális szempontból mitsem számit az egyességet kisérő, barbárnak bélyeg­zett szertartás—az egymás véréből való szimbolikus ivás—miatt. Valóban olyan barbár volt ez a szokás? Jézus Krisztus az utolsó vacsorán ezt mondta, a borosserlegre mutatva: "Igyátok, mert ez az én vérem." íme 3 kis "mozaikdarab", amelyet küldök Frecska Mártának kéré­sére. Küldjön más is. Danbury, Conn Szilveszter Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents