Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)
1970-10-01 / 1-2. szám
hajtásával újra oltani. Csak a friss vér az, amit uj érvágás buggyant ki, és lemos majd minden but. Ezért kell nekünk uj Mohács friss vér, eltüntetéséhez rut szégyenünknek s búnknak . . . Semmit sem határoz Szülejmán háromszáz ágyúja, sempedig a Csele patak, Tömöri büszke érsek se számit már, ha csak az Úristen nem segit rajtunk . . . Friss vérrel jön az uj Mohács és letörli a penészt s a ránk tapadt mohát . . . Csighy Sándor New Orleans Ludányi András: ELSZIGETELŐDÉS—ELSORVADÁS! Az ITT-OTTban már többször fejtegettük, hogy a "külföldi" magyarság felszívódik és nyom nélkül eltűnik a népek tengerében ha nem jön lényeges és vakmerő társadalmi átalakulás soraiban létre. Többen kifejtettük már, hogy az átalakulás minimum követelménye az emigráció felszámolása és a magyar vallási közösség megalapítása. Az előbbi már igyis-ugyis folyamatban van, az utóbbi pedig— szórvány alapon—már fontos tényezővé vált sok magyar életében. E levelemben csupán az emigráció felszámolását szeretném indokolni és röviden megvitatnia Bár ezt a kérdést már több irányból megközelítette az ITT-OTT, úgy érzem egy újabb megvilágitására megint eljött az idő. Szükséges, mert látom, hogy többen próbálják élesztgetni az emigrációt, ahelyett hogy nyugodalmas jó éjt kívánnának neki. Minek próbáljuk éltetni azt, ami nem életképes, ami minden vérátömlesztés dacára halad tovább a semmiségbe, az elwaspcosodásba (el-angolszászosodás amerikai variációja). Nem érdemes a fáradságért és a költségekért! Az életből fakadó friss energiánkat nem fecsérelhetjük el ilyen meddő próbálkozásra. Erőnket, munkánkat inkább a szétszórtsági magyarság öntudatának a megerősítésére kell hogy fordítsuk. Mert a szétszórtságé az élet és a jövő, az emigrációé pedig csak a biztos halál. Miért állitom fel ezt a drasztikus ellentétet? Mert látom, hogy emigránsaink a múltban és a múltból "élnek", a jelent nem értik meg és nem is kivánják megismerni. Elszigetelődnek a mától, és álomvilágba^ringatjak magukat, ahelyett, hogy a jövő világára készítenék elő & szétszóródott magyar ifjúságot. így ami§ ők álmodozva hányják-vetik a^szép szólamokat és a "nagy kérdéseket," gyermekeik már nem beszélik nyelvünket és idegen népek soraiból választanak maguknak élettársat. 7