Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)

1970-01-01 / 3-4. szám

nem jók ezek a tankönyvek, Nemcsak a kommunista orooaganda miatt, hanem azért, mert a hazájában éló gyermeknek vannak Írva, nem a négy földrészen szétszórt magyar gyermekeknek.

Jó volna, ha azok, akik ehhez a kérdéshez hozzászólnak, előbb megismernék a tényeket.

Az eddigi egyetlen átfogó tanulmány 1965-ben készült. Dr. Nagy Károly irta. (Az a Nagy Károly, akit többi hazalátogató társával együtt a Te lapod is pellengérre állított. S ezzel a magyar szabadságharcos költők és irók lapja azt az 56-ost pel'lengérezte ki, aki az Egyesült Államokban talán a leghívebben őrzi a magyar forradalom szellemét és mint a politikai tudományok egyetemi tanára igen jelentékeny fokon képviseli a magyar szellemiséget és kultúrát. Nekem igen kedves, jó barátom és erre büszke vagyok. Az o esetének a fényénél látom a többiekre szórt vád igazságtalanságát.) Dr. Nagy Tanulmánya az Uj látóhatár 1965 március-áprilisi számában jelent meg. Dr. Kostya Sándor reagált rá a torontói magyar tanárok munkaközössége nevében, majd Dr. Tamás József adott ki egy kiváló tanulmányt a 26 kanadai magyar iskoláról. Dr. Nagy tanulmányából kiderült az, hogy 1965-ben 650-én jártak az Usában valamiféle magyar iskolába vagy nyári tanfolyamra. Dr. Nagynak az idén a debreceni konferenciára készített tanulmányából kiderül, hogy ez a 650-es létszám az Usában éló, mintegy 700 000 lé'lekre tehető magyar származású lakosságnak 0,1 százaléka. Ugyanakkor Kanadában 1^93 tanuló esett a mintegy 1Á5 000 főnyi magyar származású lakosságra, vagyis kb. 1,0$. (Iskolaköteles korról van szó. Az Usa lakosságának mintegy 5s5^-a jár általános iskolába, 1-tól 8-ig.) Micsoda lehangoló és izgalmas kérdések' Hol van a többi magyar gyermek? Miért járnak Kanadában—viszonylagosan— tízszer annyian magyar iskolába, mint az Usában? Mi, cserkészek, azt is hozzátehetjük Dr. Nagy adataihoz, hogy a két országban 1965-ben magyar iskolába járt mintegy 2^200 gyermek lélekszáma kb. fedi a cserkészek létszámát abban az időben.

Dr. Nagy tanulmányára nem volt reakció a külföldi magyarság körében. De Magyarországról jött válasz. Az akkor még élő Kodály válaszolt elsőnek a Magyar hirekben. "A magyar nyelv az emigrációban" c. cikkében (Magyar hírek XVIII 22. 19o5nov, 15) kijelenti, hogy nyelvünk érdekében sokkal többet lehetne tenni s hivatkozik az amerikai magyar iskolákról szóló tanulmányra. Váci Mihály költő, az Uj irás c. kitűnő irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztője az, aki a kérdést szívügyének teszi meg. Levélben is válaszol dr. Nagynak, melyben elmondja, hogy a tanulmányt több helyre is elküldte, számos magyar Írónak, a Művelődési Minisztériumnak és a Magyarok Világszövetségének. Váci maga is hosszabb tanulmányt ir a kérdésről, melyben részletesen idéz dr. Nagy tanulmányából és a kanadai tanulmányból is, de megemlít ausztriai, svájci és ausztráliai erőfeszítéseket is. Cikkét igy fejezi be! "A szórványmagyarság érdeklődéséért, olvasási igényéért . törekedni, nyelvi megtartásáért küzdeni . . . egyetemes és emberi teljesítmény, Ezért minden magyar Írónak és felelős embernek meg kell tenni legalább annyit, amennyi ma lehetséges." Váci értekezése elhangzott a magyar rádióban^ s megjelent a Magyar hirekben is (XXII 19, 1969 szept.20). Váci öntudatos magyarságának, lelkes munkájának köszönhető a Magyar Tudományos Akadémia bekapcsolódása és a konferencia létrejötte. Munkájának sikerét sajnos nem érhette meg! elment ő is az égi mezőkre, Kodállyal együtt.

Lőrinczét^ sem mostanról ismerjük. Szegény magyar kisparaszti családból származik. Kodály fedezte fel, mint őstehetséget, mikor