Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)
1971-05-01 / 7-8. szám
Csikszenti Ágnes; "NÉV/ MORALITY" VAGY MAGYAR ERKÖLCS? Szive táján a jövendő, Lelke mélyén ősi erdő, Napnyugatra terjedendő Melynek méhe sose meddő. Álmodott, és látta kéjjel, Ágyékából messze, széjjel Hóditó folyam dagadva Mint rohan borús Nyugatra. Álom, álom, terhes álom, Messze ázsiai tájon, Mikor érsz már boldog véget, Anyaálma Emesének? (Juhász Gyula: "Emese álma.") A napokban kezembe jutott egy kis cikk a házastárs nélküli anyák sorsáról ("The Guest is an Unwed Mother," The Toledo Blade Sunday Magazine, 1971 febr. 7, 10 old.). Igazán elgondolkodtatott, mivel a problémának a magyar változatával nekem is volt alkalmam megismerkedni, mikor egy nagyobb társaságben szó esett egy fiatal magyar asszonyról, aki házassága után öt hónapra szülte meg kisfiát. Nagy "erkölcsi felháborodással" vitatták meg az esetet és az egyik anya úgy vélekedett, a szóban forgó egyén ezzel örökre megbélyegezte magát. S valaki gúnyosan azt is hozzátette, "vajon meri-e majd mutatni magát magyar körökben?" Azóta eltelt már vagy másfél esztendő, s a kibeszélt fiatalaszszony tényleg nem meri mutatni magát magyar körökben.^ Ez ^egy igazi tragédia—nemcsak a szerencsétlenre, de egész szétszórtsági magyar társadalmunkra nézve is. Hipokriták, kegyetlenek és vakok vagyunk! Miért van ez igy? Miért engedjük, hogy a rossz nyelvek őrködjenek társadalmunk erkölcsei fölött? És milyen "erkölcs" az,^ ami az álszentességbe torkol? Ideje, hogy reálisabb, emberibb és magyarabb erkölcsi renddel leváltsuk a csődbejutott "keresztény" képmutatástí Szeretnék kicsiben hozzájárulni ehhez a leváltáshoz jelen pár gondolatommal és javaslatommal. Ne legyen- félreértés, nem a hollywood-playboy-ginsburg féle "new morality"-t szeretném magunkévá tenni. Utóbbiak teljesen hedonisták és erkölcs-ellenesek. Ok nem "uj erkölcsöt" keresnek, ők minden erkölcsöt, minden•' . viselkedési mérvadót, színvonalat elvetnek és támadnak, a teljes erkölcsi káoszban halásznak. Nekik amegfékezetlen ösztön az egyetlen irányadójuk, ami csupán a ma kielégítését szolgálja. Ettől a vakvágánytól ha fiataljainkat meg akarjuk menteni akkor olyan erkölcsi rendet kell nekik nyújtanunk amiből kiöltük a képmutatást és a mesevilágba burkolt viktória-kor álideáljait. Itt pl. azokra az erkölcsi intelmekre gondolok, melyek a külföldi magyarság ifjuságnevelését dominálják a második világháború óta. Kirivó példák erre Tóth Tihamér és Dr. Csaba Margit Írásai(pl, A tiszta férfiuság és Amit egy nagyleánynak tudnia kell) melyeket a harmincas években Írtak de külföldön az ötvenes években újra kinyomtattak, (Azóta nemi-erkölcsnevelő könyvet nem is adtak ki magyarul. így fiatalja-11
