Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)

1971-05-01 / 7-8. szám

ink csak két torz alternativa között válászthatnak--a Tóth Tihamér féle rejtélyes mesevilág és a hollywood-playboy-ginsburgi szabadosság között.)

A Tóth Tihamér--Csaba Margit féle Scylla és a hollywood-playboyginsburg féle Charibdis közül valahogyan ki kell mentsük fiataljainkat. Ezt csakis egy őszinte, reális, emberi és magyar erkölcsi neveléssel érhetjük el. A fentemlitett kis cikk pl. ad egy^ötletet ferde nézeteink orvoslásához. Ismeretlen Írója arról számol be, hogy családjával évek óta ingyen befogadnak magukhoz olyan lányokat (egyenként), akik teherbe estek. A lányok addig maradnak náluk mig meg nem szülik gyermeküket és mig a gyermek helyet nem kap^egy "adoption home"-ban. Közben a lány családtagnak számit. Mivel távol van otthonról (valamilyen ürügy alatt), elkerüli a társadalom kegyetlen megbélyegzését. Egyúttal nem kell abortuszhoz sem folyamod* nia.

Nem akarom azt mondani, hogy a házasságon kivül erkölcsös a nemi élet, de az igazság az, hogy társadalmi Ítéleteink nem igazságosak és nem reálisak. Jelenleg azt ítélik el pont aki nem képes, anyagi helyzete avagy lelkiismerete miatt, abortusszal elintézni a "problémát." Azok pedig, akik sikeres fogamzásgátlással elkerülik a terhességet, teljesen óva vannak a társadalom bírálatától. Pedig iépp ezek a kitanultak azok, akik a házasságon kivül általában "élénkebb" nemi életet élnek mint a kevésbé kitanult—sót, naiv—"megesett" kortársaik. Utóbbiakat sokszor egy eset alapján—amire nem készültek és amit lehet, hogy nem is akartak—itéli el a társadalom. Ez a képmutatás és kétszínűség pedig kétségbe vonja a létező erkölcsi - rendet.

Erkölcs alatt általában azokat az irányelveket és követelményeket ^értjük, melyek megszabják, hogy mi a"jó" és mi a "rossz" viselkedés, vagyis hogy mi az erkölcsös és mi az erkölcstelen magatartás. Az irányelvek (melyek törvényekben,szokásokban, hiedelmekben találhatók) minden társadalom szükségletei alapján jönnek létre, bár olykor túlélik hasznosságukat. Ami "erkölcsös" Indiában az "erkölcstelen" az Usában. Ami jó az eszkimónak az rossz a bantunak. Ami megfelelt^a középkorban, idejét múlta a huszadik században. Tehát minden reális és életképes társadalom szükségletei alapján határozza meg, melyek legyenek "erkölcsi" követelményei. Ez nem azt jelenti, hogy^nincsenek általános emberi erkölcsök, de ezeket minden nép kissé máshogyan fejezi ki, mivel egyutta.1 saját problémáival kell megbirkóznia. Egy erkölcsi rend csakis akkor létjogosult, ha a társadalom praktikus problémái megoldását elősegíti. Ha pedig akadályozza az ilyen megoldásokat, akkor elvetendő, mert nem szolgálja a közösséget.

Az^angolok (ill. uralkodó osztályaik) pl. a nemi élet teljes álcázását és leszűkítését (az érzéki élet eltompitását) követelték a viktória-korban, amikor az angol társadalom önfegyelemre és "hidegvérre" alapozott világbirodalmat próbált fenntartani. A másik oldalon, a zsidó népet megmaradása szükséglete arra késztette története folyamán, hogy hangsúlyozza az érzéki életet. így még rituális műtéttel (körülmetéléssel) is fokozták népük érzékiségét. Nekik fontos volt a férfiak érzékisége, mivel népük mindig a fizikai eltűnés árnyékában élt. Érdekes, hogy bár mi magyarok szintén a fizikai eltűnés küszöbén állunk, nemi ideáljainkat (lásd Tóth Tihamért) még mindig a viktoriánus angol felfogásokra (vagy római katolikus mítoszokra) alapozzuk.

Az ellentétet társadalmi helyzetünk szükségletei és erkölcsi rendünk között el kell tüntetnünk. Első lépésként ajánlom, hogy férj

12