Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)

1970-10-01 / 1-2. szám

ság felelős, hanem a tervszerű vezetés és nevelés hiánya.

A helyzet ma már, hála Istennek, az újonnan kiözönlött ifjúságot illetőleg egészen más. A hazájuktól önként, vagy kényszer hatására elszakadt magyar ifjuság zöme iskolázott, müveit, szakképzett egyénekből áll, akik a nyelvet könnyen elsajátították, akik társadalmi szerepet töltenek( be az angol közösségben és jó anyagi helyzetben vannak.^ Jó néhány száz felsőfokú és középiskolai tanár, sok orvos és még több mérnök és technikus képezi e nagy tömeg állományát, de a beolvadás veszélye, ha nem is közvetlenül, ezt a réteget is fenyegeti. A zárt település hiánya, a szétszórtsági érintkezés nehézségei ráeszméltették ezt a gondolkodó és fajtáját féltő intelligens népet a beolvadás veszélyére s annak megakadályozására módozatot keres. A probléma megoldása szinte leküzdhetetlen akadályokba ütközik s a különféle javaslatok mindenike valami absztrakt elképzelés útvesztőjében megreked.

Egy e'lv, egy eszme, egy szimbólum, egy magyarság-tudatot reprezentáló ^fogalom, históriai vagy vallási felfogásban gyökerező, feltétel nélküli összefogás, egy szellemi közösség megteremtése, ez az, amire a javaslatok egyenként irányulnak.

Az eddigi törekvések ismeretében két fogalmi kör kialakulásáról vettünk tudomást. ^ Az egyik históriai, a másik vallási jellegű kapcsolat létesítését tervezi. Az egyik a szumir-magyar rokonság világnyilvánossági elismerésével akar tekintélyt szerezni a magyar ügynek, a másik egy "magyar vallás" alapításával akarja egyházi szervezetbe tömöríteni a magyar ifjúságot.

Ami a szumir-magyar rokonság tényének felderítésére irányuló tevékenységet illeti, ez elismerésre méltó törekvés, de a magyar összefogás szempontjából még akkor is jelentéktelen próbálkozás volna, ha^ konkrét adatok kétségtelenné tennék a rokoni kapcsolat fennállását. Kérdés, mivel lennénk többek a világ szemében, ha mondjuk a magyar föld homokjából kiásott százezer darab cseréppel bizonyíthatnánk egy tizezeréves civilizációval való kapcsolatunkat, de a cserepeken kivül az őscivilizációnak semmi más jelét nem tudnánk felmutatni. Mivel kerülnénk rangosabb helyre a civilizált népek, nemzetek sorában?

Hogy mennyire nem a mu'lt fényének reflexsugarában Ítéli meg a kultur világ egy nép jelenlegi erkölcsi értékeit és műveltségi fokát, legjobban bizonyltja a görög nép példája. A klasszikus tudomány, filozófia, irodalom megteremtője a görög szellem volt. Arkhimédész csavarjától a modern légcsavarig, Héron labdájától az atombombáig, Hippokrátésztől a szívátültetésig, stb. , mindent a görög szellem alkotóerejének köszönhet az egész civilizált világ.

S lám, a görög nép mai státusát mégsem a felülmu'lhatatlanul nagy klasszikus mu'lt ^határozza meg. A jelenkori görög nép ma csak a balkáni pásztornépek ranglistáján szerepel s ott sem az elsők között. Az ősök érdemeit nem számítja be az újkor a korcs utódok számbavételénél.

Magyarországnak két, a világtörténelemben igazolt erkölcsi érdeme van, ami a szumir rokonságnál sokkal hathatósabb befolyást gyakorolhat a népeknek rólunk alkotott véleményére. Egyik, hogy a szentistváni államalkotó törvények szerint "többnyelvű országként" , tehát a bennfoglalt nemzetiségek egyenjoguságának elve a- 1 apján épült fe'1 és állott fenn ezer éven át, a másik, hogy már 1557- ben, amikor még javában dúltak Nyugaton a vallásháborúk, a tordai országgyűlés törvénybe iktatta a vallásszabadságot.