Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)

1971-03-01 / 5-6. szám

oldalát nem. De létazonosságról beszélni badarság. Mások is voltak keresztények, de magyarok csak mi vagyunk.

K: "Mindenki," mondja Pogány, "aki a kereszténységet a magyarságtól

elválasztani kivánja . . . magára hivja harminc elporladt magyar nemzedék elitélését is."

F: Volt idő,amikor magyarnak lenni egybeesett a keresztényi léttel, s itt különösen a török időkre gondolok. De változnak a csillagok felettünk . . . Egyébként az, amit akarunk, nem a magyarság "elválasztása" a kereszténységtől, igy helytelenül fogalmazunk. A kereszténység benne van a 20. század magyarságában, s mi innen indulunk ki. Az ősök elitélésétől pedig nem tartunk? mi is azt teszszük csak, amit ők tettek, azt, hogy az adott helyzetben a magyarságot épitjük, meggyőződésünk szerint a legegészségesebb formában. Mi úgy érezzük, az ősök—"pogányok," katolikusok, protestánsok egyaránt—helyeslőleg mosolyognak miránk . . .

K: Végülis többek között ezzel fejezi be Pogány András a cikkét: "a mi utunk . . . továbbra is a Golgotához vezet ..."

F: Pontosan. Az az ut, melyet ő javasol, csakis oda vezethet, a koponyák hegyére, a vesztőhelyre. Csakhogy onnan nem lesz magyar feltámadás.

Szathmáry Lajos:

HOZZÁSZÓLÁSOK A MAGYAR VALLÁS ÜGYÉHEZ (Néhány megjegyzés a Kath. Magy. Vas.-ban megjelent "Mi is az a magyar vallás?" c. önképzőköri stílusgyakorlat kapcsán)

I. A tartalom

Vannak dolgozatírók, akik kisdiák korukban hozzászoktak, hogy havonta egyszer odarittyentsenek egy dolgozatot az önképzőkörnek, hadd lássák a tanár urak, hogy a gyermek szorgalmas és nemcsak készül ^minden órára, hanem még magánszorgalomból is összetintáz egy csomó irkalapot.

Az egyik ilyen önképzőköri dolgozatiró most az ITT-OTTban megjelent és a magyar vallással foglalkozó cikkekbe lefetyelt bele.

Arról elmélkedik (a cim szerint), hogy "mi is az a magyar vallás?' Persze fogalmazványában mindenről a világon szokván, csak arról nem ir, hogy mi is az a magyar vallás. Nem is irhát, hiszen fogalma sincs róla.

Nagy csomó féligmegemésztett dolgot összekavar de izzadmányának lényege az, hogy fél.

Vajon, mitől?

Attól, hogy nem tudja belegyürni a gondolkodó magyar fiatalokat valami olyan keretbe, ahol felhasználható, megnyerhető balekok .maradnak.

Azt irja—és idézzük: "nemzeti alapon soha senki vallást nem alapitott." Szegény nem hallott Mózesről, a zsidó név megalapítójáról? Nem hallott a japán sintóizmusról, az egymástölő német fejedelemségekből német nemzetet kovácsoló Luther Mártonról?

Tájékozatlan szegény, ezért mer olyan badarságokat leírni, hogy nincs nemzeti vallás. Mintha Zeüsz a hottentották istene lett volna, nem a görögöké, Jupiter az eszkimók és svédek között ugyanolyan isten lett volna, mint Rómában.

Soha nem hallott azokról a román papokról, akik először, másodszor, harmadszor és ötödször és századszor románok és csak százegyedszer voltak pópák?

2ó