Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)

1971-03-01 / 5-6. szám

igazán. Elenyészni nem mi fogunk:az emigráció enyészik el tiz esz— tendon délül, minden szervezeti apparátusával együtt.^

IC: Pogány cikkében a magyar vallás gondolatának képviselőit igy jellemzi: "... annak a sajnálatra méltó menekült magyar generálóiénak a tagjai, akik otthon, kénytelen-kelletlen, az ^államosított iskolák szellemi étkezdéiben amarxizmus-leninizmus világnézeti táplálékán nőttek fel.." ...

F: Előszöris elutasítom Pogány tendenciózus fogalmazását, mely a magyar vallást a kommunista világnézettel szeretné kapcsolatba hozni. Ez egyszerűen nevetséges, s ezen felül rosszindulatú is: az emigráció kommunista-ellenességét ácarja ezzel kihasználni ellenünk. Megnyugtatjuk, nem a kommunista iskolából, világnézetből ered ez a gondolat. Még az sem igaz, hogy a képviselői mind a kommunista rendszer neveltjei. Én például nem vagyok az, "emigrációs" vagyok 19^5 óta. Minden érdekelt nevében persze nem beszélhetek, de nem egy társam a legerősebb katolikus nevelés produktuma, olyanok pl., akik a tiaristáknál vagy a jezsuitáknál nevelkedtek,

K: A fentieken kivül Pogány azt Írja, hogy az "Egyesült Államok agnosztikus, szekularizált és álintellektuális nevelési politikájának . . . szánalomra méltó áldozatai" vagytok.

F: Nem kell senkinek sem a szánalma, megvagyunk anélkül is. Ami az USA nevelési politikáját illeti, mint egyetemi tanár,nagyon jól ismerem, tudom, hogy van mit kifogásolni rajta. Azonban ez a politika--amennyiben létezik—nem hivatalosan agnosztikus, legfennebb egészségesen, tudományosan szkeptikus. Hogy szekularizált (és ':^csak részben az, nézzünk csak a katolikus, evangélikus, zsidó és egyéb nem-állami tanintézményekre)az természetes és aligha elitélendő önmagában egy szabad társadalomban. Álintellektualizmusról pedig, erről a nagyonis nyugateurópai krónikus kórságról itt csak az beszélhet, aki nemcsak az amerikai, hanem a 20-ik századbeli kultúrát, étószt általában nem akarja megérteni.

K? ^Pogány szerint a "baj" az, hogy nem kaptátok meg a "diadalmas világnézetet" /értsd: a katholikus világnézetet/, aminek hiánya bizonytalanná teszi minden napotokat . . .

F: Ellenkezőleg, talán túl sokat is kaptunk belőle. Életünk azonban éppoly bizonyos vagy bizonytalan, mint mindenki másé: személyenként miránk is ugyanúgy a halál vár, mint Pogány Andrásra.

Kj_ Úgy látja, életetek "egyetlen pozitivuma" őszinte magyarságszeretetetek . . .

F: Előszöris: Pogány vallása is a testvérszeretetben látja a legfőbb valláserkölcsi erényt. Szerintünk ez nem absztrakt fogalom: gyakorlata otthon, a családban, a nemzetben kezdődik. így tehát a magyarságszeretetet nem az "egyetlen" de a legfőbb pozitivuma életünknek, mely a legmagasabb, általános erkölcsi pozitívumokig elvezethet bennünket. Ezért lehetett vallássá számunkra . . .

K: ". . . amagárahagyott ember," Írja Pogány, "rosszrahajló természeténél fogva nem tud az egyenes utón maradni, ha nem fogja a Mindenható Isten kezét."

F: Egyikünk sem magárahagyott; minden ember Istenben él és notenciálisan miden emberben az Isten. A rosszrahajló természetről szóló tan a Reformáció-korabeli dogmákon alapszik, ma elveti azt majdnem minden keresztény egyház is. Az ember abszolút bűnösségéről szóló dogma elsősorban Kálvinnak a torzszüleménye. Ili nem fogadjuk el.

KJL Pogány szerint a "magyar vallás" a magyar szere tét és magyar élmény "transzcendentális vonatkozásban szándékolt kiterjesztését jelenti." Mit akar ezzel mondani?

22

i

I