Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)

1971-03-01 / 5-6. szám

intézkedett, vitatkozott, érvelt és cikkezett. Egyik erről szóló cikke /"Az oldott kéve," Népszabadság, 1969 aug. 3/» ^melyben szinte teljes egészében idézi az amerikai magyar iskolákról szóló tanulmányt és Írójának javaslatait, végül meghozta a Váci által kívánt hatást. 1970 március 2.-án már igy Írhatott egyik debreceni tanár kollégájának:

A határontuli magyarokról—kultúrájukról—szóló cikkemndc nagy és hatásos visszhangja volt, itthon és külföldön. Itthon sikerült ezt a témát felvétetnem az országgyűlés kulturális bizottságának ezévi egyik ülésére külön napirendként. Ez hatásos lesz, mert ez a fórum tenni is tud és pénzt szerezni.

Sót, cikkem hatására a Müv. Min. ez évben jul.-aug.-ban nyári egyetemet szervez Debrecenben a határontuli magyar oktatok részére, kb. 50 fót hivnak meg, államunk költségére. És örülök neki ..."

A konferencia megszervezésében kb. egy tucat magyarországi szervezet vett részt. A program érdemi részét a Magyar Tudományos akadémia Nyelvtudományi Osztálya szervezte; a debreceni műsort a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem nyári egyeteme gondozta; az anyagi fedezetet a Művelődésügyi Minisztérium biztosította; a közvetítést, a külföldről való utazást, a konferencia koordinálását a Magyarok Világszövetsége intézte; az utaztatást, szállást, étkezést, kirándulásokat az IBUSZ és az Idegenforgalmi Vállalat bonyolította le; a Fészek Klub, az írószövetség, a Népművelési Intézet, a Kultúra, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és még néhány más intézmény is szerepet játszott a konferencia lebonyolításában. A szervezők kitettek magukért: a vendéglátás, a műsor, az ellátás és gondoskodás olyan volt, amin érezni lehetett: nem csak hivatalos protokollgesztusokkal, hanem szivvel-lélekkel, szeretettel is várták, fogadták a részvevőket. A külföldi meghívottak kiválogatásánál úgy látszott két fő szempont volt mérvadó: a meghívó védnökség lehetőleg minden olyan országot igyekezett képviseltetni, ahol jelentős számú magyar él, és a külföldi magyarság sokféle szervezetéből mindazt megpróbálta képviseltetni, amelyik a magyar nyelv ápolásán, oktatásán, fenntartásán fáradozik. A válogatásban természetesen hiba volt: egyrászt a kihagyások, másrészt a konferencia fókuszpontjának túlságos kiszélesítése miatt. A kihagyások részben a nyugati országokat ^érintették (pl. több külföldi magyar iskolában aktivan oktató tanítót kellett volna meghivni), részben a Magyarországot körülvevő országok kisebbségi magyar tanitóit,kulturális és ifjúsági vezetőit. Nagyon gyümölcsöző leit volna számunkra kicserélni tapasztalatainkat csehszlovákiai, romániai, jugoszláviai kollégáinkkal, akiknek részben a miénkhez hasonlóak a problémáik a kisebbségben való magyar nyelv-megtartás és ápolás ügyében, részben gyökeresen mások politikai korlátozottságaik (Romániában kifejezett és durva hivatalos üldözésük) miatt. A konferencia fókuszpontjának kiszélesitése azért volt előnytelen, mert igy nem tudtunk egy témára koncentrálni (legfontosabb lett volna a külföldi magyar iskolák ügye), hanem sokan sokféle^szempontból (újságíró, pap, nyelvtudós, kulturmunkás, tanító, tanár, ifjúsági vezető, stb.) "sokat markolni"--igy "kevesebbet szorítottunk" mint kívánatos, vagy legetséges lett volna. E két hiányosságot majd a következő konferencia kell, hogy orvosolja.

Az ünnepélyes^megnyitó és fogadás Debrecenben zajlott le aug. 2.-án. Másnap két bevezető előadást hallottak a résztvevők, "Anyanyelvűnk magyarsága"(Dr. Bárczi Géza) és "Magyar iskolák,magyar tanítás az Amerikai Egyesült Államokban" (Dr. Nagy Károly) címmel (ez utóbbi előadás egjr része "Szubkultúrát vagy integrációt?" címmel megjelent az Uj_ látóhatár jul. 10-i sz.-ban). Ezek után a konferen16