Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)

1971-03-01 / 5-6. szám

Déry nevét politikai, vagy származási hovatartozása miatt töröltük volna, hogy mennyire csak technikai okok játszottak közre, azt csak "Déry Tibor Bécsben"c. kéthasábos cikkünk befejező mondatával tudom bizonyítani (1963 ápr.): "Déry Tibor előadóestjére bizonyára sokan tényleg azért mentek el,mert politikai aktualitást látnak személyében, egyesek elbeszéléseinek átlátszó szerkezetét,elegáns stílusát, szép kiejtését értékelték. Ili ezeken túl elsősorban jellemét csodáltuk."

"Mint erdélyi magyar"—irod—"sejtjeimben hordozom a két pogánynyal küzdés történelmi Örökségét. Vinni az adót a török portának, de a császárral is egyezkedni. Közben azonban összehordani Göttinga és Utrecht minden szellemi kincsét a kicsi hazában és szüntelenül azon imádkozni, hátha megeszi egymást az a kettő, vagy mind a kettőt egy harmadik." Érdekes, hogy ugyanerre az "erdélyi politikára" hivatkoznak a hazalátogató nyelvészek is. így próbálják igazolni a szultánnál legutóbb lerótt adójukat. A történelmi példa azonban sántít. Te a császárnál kértél menedéket, amelyet ha Nyugattal behelyettesítünk, az nem ellensége a magyar népnek. Nem fenyegeti határait, nem akarja ráerőszakolni életformáját. Erdélyi politikát, vagy deákferenci kiegyezést csak az otthonmaradottak kereshetnek. Kővágó József irta a Nemzertőrbens az otthoni modus vivendit kintről nem egyezkedéssel, hanem csak kossuthi helytállással lehet támogatni. A másik történelmi tévedés: mig Erdély önálló államként keresett egyensúlyt a szultán és a császár között, a mai Magyarország csupán a szultán hódoltsági területe. Kádár pedig nem választott vezető, hanem egy levert forradalom után a szultán által kinevezett helytartó. Azárt imátkozni, hogy a szultán és a császár egymást egyék meg, bizony nem előrelátó fohászkodás. Ha egyszer a szabad világ, Amerikával az élen legyengül vagy csatát veszt, mind Magyarország, mind Európa, sót Ti is odaát a kommunizmust kapjátok nyakatokba. Ott nem lesz harmadik utS

"Akikben van magyar öntudat"—irod—"az a jelszavak kongatása helyett minél inkább az otthoni és a külföldi magyarság közti kapcsolatot szorgalmazza." Ki beszélt ez ellen valaha is? A debreceni konferencia azonban nem az otthoni magyarsággal kötötte össze a 62 nyelvészt, hanem a rendszer propagandaszervével. A testről lemetszett csonkot nem a vérkeringéshez, hanem a kényszerzubbonyhoz kapcsolni, rövidlátás és bűn. Ettől a test és a lemetszett csonk is elvérzik.

Nem tudom, mit szólsz a New Yorkba érkezett 1970-es hazai vonalas tankönyvekhez? Ezek nem "színezettek," hanem egyenesen vörösre mázoltak. Itt nem válik be recepted, hogy az L betűnél kivágod Lenin bácsit, mert a könyvek egész szelleme a magyar nemzeti öntidat megalázása. ^ Olvasd el a budapesti Szülőföldünk rádió évi üzenetét az emigrációhoz: ". . .elkerülhetetlenül be kellett következnie bukásuknak (a politikai emigrációról szól). . .amikor látniok kellett, hogy az elmúlt évben, felszabadulásunk 25. esztendejében, több mint százezren látogattak haza, s örvendeztek sikereinknek. Amikor a többi között látniok kellett a nyáron Debrecenben megrendezett anyanyelvi konferenciát, annak sikerét, hogy a világ minden tájáról megjelent nyelvészek eredményekkel kecsegtető tárgyalásokat folytattak.

. . . a kintélők sokasává e kérdésben sem tőlük, hanem az óhazától várja a segítséget, mert tudja, hogy csakis onnan kaphatja meg."

Mi inkább^BEKE IMRE fiatal cserkészvezetőnek, a New York-i Magyar Iskolaalpitvány elnökének segítségével kívánjuk e feladatot megoldani. aki 1970 dec. 27-én a New York-i Amerikai Magyar Szövetség anyanyelvi antékján kijelentette: "Az a kultúra, amit a kommunista tankönyvek terjesztenek, összeférhetetlenek a keresztény világnézetid