Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)
1971-03-01 / 5-6. szám
jelent erdélyi dokumentum könyvet küldtek meg ezek a fajtársak Könyvtáraknak, egyetemeknek, Íróknak és politikusoknak. Tavaly tízezer aláírást gyűjtöttek és a legmagasabb helyig_juttatták, amikor Kádárék a Szentkoronát akarták 'Budapestre visszajuttatni. Az amerikai nemzeti emigráció két szabadságharcos emlékművet emelt. ^ Los Angelesben nyolcezer, Detroitban tízezer és más városokban többezer dollárt gyűjtöttek napjainkban és juttattak el az erdélyi árvízkárosultaknak. Egyoldalúan lesújtó véleményedet az amerikai magyar emigrációról nem tudom osztani, hiszen bejártam legutóbb minden szórványát. Igaz, sokhelyütt fennáll kritikád, de azért, mert a rendezők közönségsikerre is gondolnak, hiszen minden rendezvény jövedelmét valami nemes ügyre ajánlják fel. Fennálna-e maga a cserkészet, ha ezeknek az előadásoknak jövedelmét nem juttatják el hozzátok is? Az amerikai magyarság tartja fenn a maradék politikai emigráció omladozó anyagi bástyáját is. Tavaly ünnepelték Torontóban a Kodály kórus 10 éves fennállását, amelyről amerikai útja során Kodály Zoltán is oly elismerően nyilatkozott. Hasonló színvonalú, közel száz fős zenekar áll Vancouverben, mely sokszor a kanadai televizióvan is szerepel. Winnipegben, Montreálban, Pittsburghban, Torontóban, Chicagóban stb. virágzó irodalmi körök munkálkodnak, melyek programjában a mai otthoni irodalom mellett a mai európai irodalom ismertetése is szerepel. A városok tánc'csoportjait nem^is említem, de tudomásodra kell hoznom, mint a magyar fiatalság megszállott nevelőjének, hogy Los Angelesben gyermek ének- és zenekar is van s olyan fiatalok szervezték meg irodalmi estemet, akik nagyrésze már Amerikában született. "haldoklik a magyar kultúra"--írod—, "ezért kell a kritikát minden erővel biztosítanunk és elősegítenünk." S ezután rovod fel nekünk, hogy CZIGÁNY LÓRÁNTOT emberi és magyar mivoltában megtámadtuk. Mintha mi vétettünk volna a magyar kultúrának a Nemzetőr Évkönyvvel! Azt irod: "A lényeg az volt, hogy a naptár egy pakliban összekeverve mutatta be klasszikusaink és mai politikusaink Írásait, mint magyar irodalmat." Tiborom, ez a beállításod azt mutatja, hogy sohasem láttad kalendáriumunkat, különben ezt nem írtad volna le. A naptárban ugyanis a 12 hónap mellett 12 klasszikus vagy otthon élő nagyköltő versét hoztuk, mely legjobban érzékeltette a hónap hangulatát. Csak ezek után tértünk rá az Évkönyv igazi céljára: 1) mit vesztett az ország 25 év alatt? 2) mit alkotott az emigráció maradandót az elmúlt negyedszázadban? Végül az emigrációs irodalomból hoztunk szemelvényeket s az előszóban is hangsúlyoztuk, hogy az irodalmi részben megszólaltatunk fiatalokat, időseket, " .jobboldaliakat," baloldaliakat," ismerteket és ismeretleneket egyaránt. Minden kal'éndáriumnak ez a szerkesztesi~mod,já. Ez nem pakliba kevert irodalmi antológia! Nézd meg Boldizsár Iván szerkesztésében a most kiadott 1971-es^naptárt, ahol ugyancsak Illyés, Weöres és más költők mellett megszólalnak az otthoni politikusok és szakemberek is. Mi Czigány Lóránt esetében nem a bírálata ellen szólaltunk fel. Ezt a cikkben is hangsúlyoztuk. Czigány ott követett el hibát, hogy Debrecenbe indulása előtt belépő jegynek egyrészt a"kádár konszolidációt" a "Kiegyezés korával" hasonlította össze, ugyanakkor az Évkönyv íróit minősíthetetlen és egyoldalú kritikával illette. Itt kell^ megemlítenem jo^os panaszodat, hogy a Nemzetőr 1969 júniusi számában megjelent vezércikkedből kimaradt Déry Tibor neve. Sajnálom, hogy nem azonnal tiltakoztál, mert módot adhattál volna a következő számban a helyesbítésre. De a kéziratodból is meg tudtam volna mutatni, hogy kitűnő cikked közel egyharmadát a terjedelem miatt kénytelenek voltunk megrövidíteni. Ez számtalanszor előfordul a lap szerkesztésénél. Panaszodból azonban úgy tűnik, mintha 13
