Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)

1970-02-01 / 3. szám

hozzám, hiszem magyar, hitem által, hogy.az Isten nem fordult el tőlünk. Istenünk segítsége nyilvánvaló lesz, mihelyt hajlandók vagyunk magunkon segitenii _____ Udvarhelyi Márton ITT-OTT Szerkesztőségi December 3s2 számuk nagyon elszomorított« Olyan lelkesen fizet­tem elő egy lapra, mely végre minden "szin" és "izmus" mentesen szolgálja a magyar ügyet. Egész szivemből osztom célkitűzésüket: "megmaradni magyarnak, abban a megrendith*tetlen .hitben, hogy ősi örökségünket megtartani, fejleszteni és továbbadni igenis érde­mes:" (ITT-OTT, 2.ik oldal). De akkor, hogy kerülhet a lapjukba az "Emigráns dal" cimü vers, mely nem is valamilyen levelezőtag alkotása, hanem EJL-el van aláirva? A mai világban, mikor a magyar tragédiát oly sokan csak kézle­gyintéssel intézik el, nekünk nem szabad egy ilyen nyegle vers­sel tápot adni a kritikára. Úgyis mint érintett fél^ mondhatom, hogy nem igaz, hogy Magyarország örült volna a zsidó deportálá­soknak. 1944, március 19-ig, mig a németek nem rohantak légin­két, amit lehetett megtett a kormány, hogy a németek nyomása^és követelése ellenére is enyhitsen a helyzetünkön, számos osztrák menekült kapott menedéket 1938-ban és ne felejtsük e'1 a lengyele­ket, kiket ezrével fogadott be országunk 1939-ben. Szomorú vol­na, ha az ITT-OTT csak arról beszélne a fiataloknak, ami hiba volt és nem magyarázná, hogy ezek a hibák mily nehéz körülmények közt történtek. Utóvégre a következő generációból "védő ügyvéde­ket" és nem "vádlókat" kell nevelnünk: Üdvözlettel, M.G. Kedves Asszonyom: Őszintén sajnálom, hogy versemmel elszomorítottam. ^ Nem gon­doltam, hogy lesz, aki úgy fogja fel, mintha a magyarságot álta­lában, vagy magát Magyarországot vettem volna célba tele. Ez ko­rántsem volt szándékomban, s ha versem e tekintetben nem elég vi­lágos, elismerem hibámat. Szólt a vers bizonyos emigrációs tipusembereknek... az a versszak pedig, melyet különbben kifogásol, azoknak a farizeusoknak, akik nem Ítélik el a deportálásokat (itt és most), de egy-egy zsidó ba­rátjukra emlékezvén, felháborodottan kérdik! hogyan lehetett ezt az embert elvinni? Ilyenkor azt kérdem: no, és a többi? Az me­hetett? Mert azokat nem ismertük? Ne takaródzzék senki a "kivételes zsidajával," mert ez utálatos Isten és ember előtt egyaránt. A versben nem 1944-ről beszélek, hanem a mai bűnökről, Emig­rációs bűnökről, .Amiktől az első hittan-óra meg kellett volna óvja egyébként szeretett testvéreimet. Soraiért hálás köszönettel üdvözli--éjl. K Ö N_y“v_E K ITT-OTT szivesen ir bírálatot bármilyen nyugaton megjelent és kapható magyar (vagy magyar vonatkozású) könyvről. Mivel azonban nincs módunk ban a könyveket beszerezni, kérjük^az Írókat, kiadókat, küldjenek egy tiszteletpédányt, s tekintsék az árát hirdetési befektetésnek. ITT­­OTTnak többszáz komoly olvasó ja van, akit mind érdekel a magyar könyv! Kérjük minden küldeményben pontosan megjelölni, hogy a könyvet honnan 'lehet megrendelni, s hogy mi az ára. 27

Next

/
Thumbnails
Contents