Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1970-02-01 / 3. szám
kivételével az oktatás teljesen "magyar" Ciszterciták kezében van. Sőt, az iskola anyagi alapját is a rend tartja fenn. Gyönyörű eredményi De kit szolgál? Kérdeztem X. atyát, hogy tizenöt-husz képzett társával miért nem próbáltak magyar iskolát alapítani? Erre teljesen naivan azt válaszolta, hogy nem akarták a kenyeret kivenni a világi papoknak a szájából. Nemcsak a Katolikus Egyház vétkezik a magyar megmaradás ellen. A reformátusoknál hasonló mulasztásokat és árulásokat lehetne felmutatni, a magyar-nyelvű konfirmációk szisztematikus 'leépítésében és egyéb hasonló dolgokban. De elég a példákból. Ebből mind csak azt akarom...kihozni, hogy létező egyházaink nem szolgálják a magyar megmaradást. Nem is szolgálhatják rendesen a magyarságot, mert vagy emigrációs, vagy beolvadt amerikai intézmények lettek, amik csak ideiglenes alapon magyarok, vagy voltak magyarok. Papjainknak csak kis százaléka éli magát bele a megváltozott körülményekbe. Zöme nem látja, hogy külföldön a szerepük elsősorban nemzeti kell, hogy legyen, és csak másodsorban egyházi. Magyarországon lehetett a lelkész csak egyházi téren lekötelezve. De nagyrészük nem tudja megérteni, hogy a szétszórtságban a szerepük megváltozott. Itt az ő feladatuk lett volna népünket összetartani és vezetni. Erre szervezeti, tekintélybeli és anyagi helyzetük őket illette volna. A gondolkodó szét szórtsági magyar ifjúság látja, hogy ezt a feladatot a papok nem vállalták magukra. Ezért lelki táplálékért másfelé fordulnak. Fiataljainknak már elég volt a nemzetköziséget élő, ha nem is- prédikáló, papokból, akik csak eszközei a beolvasztásnak. Azért tértem ki röviden e három emigrációs intézményre, hogy rámutathassak az átalakulás fontosságára ^és sürgősségére. Fel kell számolnunk az emigrációt, hogy egy életképes magyarság megmaradhasson, fejlődhessék és erősödhessék a szétszórtságban . Hát jó, felszámoljuk az emigrációt... ha mi nem csináljuk, az idő pergése úgyis megteszi. De mi jön a helyébe? Részben adtam erre választ az iskolákkal és a politikai szervezetekkel kapcsolatban. Utoljára hagytam a templomokat, mert ezeknek az átalakítása a legkényesebb kérdés. Minden esetre, vitathatatlan, hogy az egyházak nélkül nem tud megmaradni a külföldi magyarság cselekvő- és életképes népcsoportnak. így az egyházakra nézve a vaálaszom a következő 2 vagy áttérnek létező egyházaink a magyar érdekek képviselésére, vagy a magyarság otthagyja őket és önmagából kitermel egy nemzeti vallást. Mert valamilyen egyház kell, hogy képviselje a magyar hitközösség lelki és közösségi érdekeit. Fiatal barátaink között ilyen irányban nagy az érdeklődés. Sőt, sok idősebb bajtársunk is egy nemzeti vallásban látja a szétszórtsági magyarság megmaradását. Csak általában óvatosak, és a szélesebb közönség előtt nem fejtegetik az ilyesmit. Hát eljött az idő, hogy megrázzuk a magyarságot- nem hagyhatjuk, hogy az emigráns ideiglenességet szolgáló egyházak beolvasszanak bennünket az amerikai és a világnépek olvasztókemencéjébe . Magyar egyház kell''. Olyan egyház, ami magyar igehirdetőkre van alapozva, nem padit idegen népek prófétáira. A magyar 9
